A hét elején tényleg csodaszép idő volt, szinte nyár az őszben, nem is bírtunk bent maradni a szobában természetesen 🙂 . Mondjuk az azért kedvezett nekünk, hogy Toma ugyan még fújdogálta az orrát és csepegtettünk a szemébe, oviba nem mehetett, már csak a fertőzés miatt sem, de ezen kívül ereje teljében volt szerencsére 🙂 ! Az ő ötlete volt, hogy kompozzunk és biciklizzünk, ráadásul a bicikliúton, így egyértelmű volt, hogy a Molnár-szigetre megyünk. Nyár végén már jártunk ott ugyancsak így bicózva Legkisebbünkkel, de akkor csak a bringaút volt az érdekes Tomának, most jobban körbementünk a szigeten. A komp az mindig külön öröm 🙂 , itt éppen arra várva:
aztán a sziget szélén körbefutó úton majdnem a végéig eltekertünk,
közben néha megpihentünk egy kis avar rugdosásra 🙂 , a hely nagyon szép volt, pont olyasmi mint erre felénk, bár amikor hazafelé jövet itt nálunk tekertünk, megállapítottam magamban, hogy itthon azért mégiscsak szebb minden 🙂 …
Megálltunk egy kicsit szusszanni a Tündérkertben, ami egy nagyon jó szabadidőközpont játszótérrel, focipályával. Itt azért uzsonnázott is Toma, aztán egy ideig nem bírt elszakadni a csúszkától 🙂 ,
majd találva egy labdát sokáig kapura rugdosott, volt olyan is, hogy én védtem 🙂 …
Végül csak elindultunk a bicikliútra, ahol kiélvezte Legkisebbünk a bringázás minden percét 🙂 .
Eltekertünk a másik bicikliúthoz is, ahol nagyon ment volna még Toma, de az hosszasan bevezetett Erzsébetre szerintem, úgyhogy arra még nem készültem fel, hogy onnan a viszonylag nagyobb forgalomban tekerjünk hazafelé, meg nagyon hosszú is lett volna az út. Így abban maradtunk, hogy legközelebb majd kipróbáljuk, legalább egy szakaszon, mert akkor kedden el kellett érnünk a két órási kompot, így is legalább 3 órát voltunk a szigeten 🙂 . Szépséges az út a komp felé is 🙂 :
Visszafelé 🙂 …
Megint csak a sziget egyik felét sikerült bejárnunk, a másik szakaszra eddig még soha nem volt idő, ráadásul egy lépcsős részen, ahol még a bicikliknek is ki van alakítva egy könnyített szakasz, már régóta tervezzük, hogy felmegyünk a központba, ahol egy másik kedvenc játszótér mellett, van egy jó pékség is, tele mindenféle finomsággal, de amióta biciklivel vagyunk, soha nem jut időnk oda eljutni 🙂 . Szóval van még mit körbejárni bringával, megyünk még biztosan! Ezt a keddi napot viszont tényleg ajándéknak éreztem, kicsit a nyarat hozta vissza, csodaszép nap volt, szerettük nagyon 🙂 !
De jó, hogy írtad ezt Meli 🙂 , az mondjuk még elég jó, ha elvezet az bringaút az uszoda környékére, azt a részt ismerjük és szeretjük, szerintem egyszer elnézünk arrafelé. Legfeljebb visszafordulunk, mert a Gubacsi hídon és Csepelen át hazatekerni, lehet, hogy még sok lenne távolsági és mindenféle szempontból Tomának 🙂 …
De kár, hogy nem hívtál, amikor eltévedtetek (tényleg, remélem megvan a számom? múltkor átküldtem, amikor a Szárcsába jöttetek, de megadom újra szívesen, legalább beszélhetnénk 🙂 ) biztos tudtam volna útbaigazítást adni 🙂 , de most már egyszer legalább beszélnünk kell 🙂 !
Szia Vivi!
A másik út az Oázis mellett, a Duna parti lakóparkig vezet(Jégcsarnok, uszoda).
Eszembe jutottál a héten: eltévedtem a diákokkal Csepelen. Tamariska bunkerbe mentünk…