Családmorzsák

Fontossági sorrendek

Az az igazság, hogy be kell vallanom saját magamnak is, hogy karácsonyi nagytakarítás és készülődés ügyében semmit sem haladok… Ami azért igencsak gázos, mert elvileg én ugye itthon vagyok a gyerekekkel, egyébként meg csak néha igaz ez rám 🙂 . Értem ez alatt, hogy egy nap nem tudom hányszor indulok el itthonról és jövök haza, nincs is kedvem megszámolni és persze teljesen szét vannak töredezve a napjaim, mert oviba esetleg suliba autózunk, aztán haza, aztán vissza, aztán van, hogy Mátéért vissza, hogy odaérjen általában az előkészítőkre, aztán délután megint megyünk a különórákra. A szerda az extra nap általában, akkor még külön visszük és hozzuk Legnagyobbunkat az előkészítőre, aztán ugyanezt megteszem Tomával az iskolaelőkészítő ügyében… Most éppen “lazulok”, mert Máté még itthon van szerintem már holnap sem megy nyilván suliba, úgyhogy elvileg több időm lenne, mert ő most kiesik a pakliból, csak az az ijesztő, hogy nincs több időm… Sőt, este általában kidőlök, újabb szokást vettem fel, mert korán fekszem és hamar ébredek, és ezekben a szépen széttöredezett napokban az itthoni dolgokra általában csak a szinten tartás marad…

Szóval most éppen halvány lila gőzöm sincs éppen, hogy hogyan lesz ebből ablakpucolás és szekrény kipakolás, elhúzás, játszószoba rendberakás, adventi díszítés és egyebek, mert az összes jövés-menés december 22-ig így marad, onnantól van, ha jól tudom téli szünet, sőt, még hozzá jönnek a sulis kis bulik, Máténak a vizsgák, ovis karácsonyi műsor és ez még nyilván nem minden… Ráadásul hozzánk még Tomának ugye minden nap jön az Angyalka és hozza az adventi naptárba az aznapra elkészítendő, kiszínezendő, kifesteni való és egyéb dolgokat 🙂 , az lesz most az igazi kihívás, hogy ezekből olyanokat hozzon, ami gyorsan elkészül és nem tart sokáig 🙂 … Ezen túl, ha van egy kis időm, már hallom Tomát vagy Mátét, hogy játsszunk, olvassunk, nézzünk együtt, csináljunk együtt valamit 🙂 … A hangsúlyos nyilván az együtt 🙂 , mert én is azt gondolom, hogy mikor, ha nem most legyünk együtt, amikor még a nagy is igényli és van rá lehetőségünk is… Nyilván más ez munka mellett, amikor én dolgoztam, akkor egyszerűbb volt a képlet, mert lehetett tudni egyből, hogy mire egyáltalán nem lesz idő és mi az, amire talán vagy biztosan, most meg elvileg minden lehetséges, gyakorlatilag meg nem igazán… 

Igazából gyorsan meg kéne ráznom magam és visszatérni az éjszakai üzemmódomhoz (bár nem tudom lesz-e erre erőm 🙂 ) vagy lerendezni magamban, hogy idén nem lesz meg minden úgy, ahogy általában szokott lenni… Még nem döntöttem el melyik utat választom 🙂 … Mostanában párszor belefutottam néhányszor olyan megjegyzésekbe, hogy óóó, neked könnyű, hiszen otthon vagy, hát volt, hogy elmeséltem, volt, hogy nem (helyzettől függően) hogy mennyire “könnyű” itthon lenni (és tudom, hogy ez munkával még nehezebb vagy egész pontosan átalakul az egész szerintem és más helyen vannak a prioritások), de innen is üzenem, hogy az itthon levés csupa móka és kacagás 🙂 …

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. 🙂 amíg világ a világ és még 7 nap 🙂 …

  2. …akkor ezt most megbeszéltük. Maradjunk így, csodáljuk egymást! 😉

  3. Jaj, most nekem lett lelkifurdalásom, mert én sem rád gondoltam ám, amikor erről az egészről írtam, még az utolsó mondatot sem neked szántam egyáltalán, sőt, eszembe sem jutott az a posztod 🙂 ! Az oviban ért egy-két ilyen megjegyzés, csupa “jó szándékból”, szóval ez ihlette egyebek mellett ezt az egészet. De nagyon jól estek a szavaid 🙂 , nagyon köszönöm, amiket írtál 🙂 ! Mellesleg amiről írsz a saját idődről, itt jegyzem meg, hogy én meg téged csodállak ezért 🙂 , mert ennyi munka mellett, szerintem amit lehet, sőt, még annál is több időt fordítasz a fiúkra és nem vagy önző egyáltalán, szerintem ennyi minimum kell énidőben is, ami például a könyv olvasást illeti 🙂 …

  4. Erika, te csinálod jól, totál igazad van!!! Ezt tanulnom kell tőled, hogy ne nézzem az elmaradásaimat és az ablakokat tényleg hagyjuk 🙂 … Ez a jó, sőt, egészséges felfogás, hogy csak azt nézed, amit el tudsz végezni, rá kell állnom nekem is erre 🙂 !

  5. teide says:

    Hát, nálunk meg nincs külön nagytakarítás. Persze beesik valami extra, akkor megcsináljuk muszájból (pl. ha itt alvós vendég jön és kivesszük az ágyneműt, kiporszívózzuk az ágyneműtartót, ha kell, vagy havonta letörlöm a magasabb polcokat vagy néha kampányszerűen rendet rakok valamelyik szekrényben, szőnyegtisztításkor kihúzgáljuk a kanapét, ágyakat), de emlékeim szerint pl. (hogy a slágertémánál maradjunk) ablakot soha nem pucoltam karácsony előtt és nem állok neki minden szegletnek.
    Szóval… mi ezt a kérdést elengedtük. Amikor egyszer-kétszer megjegyeztem itthon, hogy “húúú, kellene karácsony előtti nagytakarítás, mert mindenki csinálja”, csak nézett rám a családfő, hiszen minden hétvégén takarítunk, és úgy általában rend van. A szekrény tetejére meg senki nem néz fel, még én sem látok oda.
    Egy picit lelkifurdalásom van, mert én is lamentáltam pár hete azon a dolgozós anya-apa hogyan tud teljesíteni itthon kérdésen (meg egyébként is folyamatosan ott van a fejemben, hogy a gyerekekkel nem tudunk annyit foglalkozni, mint amennyit szerintem kellene), de hidd el, nem rád gondoltam. Sőt, amikor látom, mennyi figyelmet kapnak a fiaid, elszégyellem magam, mert magamat önzőbbnek tartom, és bizony előveszem a könyvemet akkor is, amikor itthon vagyunk, és esetleg társasozhatnánk.
    Én csodállak téged amiatt, amit nyújtasz nekik, és hidd el, ez meghálálja magát. Még felnőttként is úgy fognak visszaemlékezni, hogy mi minden jó buliban együtt voltatok annak idején.
    Uff, én beszéltem (jó hosszasan :-))!

  6. Erika Vatai says:

    Nem szoktam gondolni az elmaradásaimra, restanciáimra, mert túl sok van. Az ablakokat jobb, ha hagyjuk. :))) Azt nézem, mi az, amit megcsinálok (amiket mindenképpen muszáj) a többivel majd lesz valami. 🙂

  7. De jó, hogy leírtad 🙂 , egyébként meg teljesen igazad van, valahogy így kell ezt lerendezni, erre gondoltam én is, amikor írtam, hogy egyszerűsítek és kész és való igaz, nem az ablakot nézik. Meg tavaly volt minden egyébként itthon, szép tisztaság lett és rend, volt közös készülődés, de hogy én mennyire elfáradtam a végére…, szóval talán jobb nem teljesen kipurcanni 🙂 …

  8. Monika HB says:

    Én veszek ki magamnak egy takarítós szabadnapot karácsonyhoz közel és aznap megcsinálok mindent, a díszítést soha nem lihegtük túl, sütni főzi majd mindennap fogok valamit ennyi, ne pörögd túl, ne múlik rajta semmi, a gyerekeket nem érdekli, hogy tiszta-e az ablak 🙂


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!