Tudtam, hogy pörgős és nehéz lesz ez a hét, de még annál is hajtósabb volt! Volt itt megint minden kérem szépen, a Családfőnek bedöglött ismét a kocsija, már nem is tudom melyik nap, talán hétfőn, szegény úgy érzi, mintha valaki szórakozna vele onnan fentről… Kocsit bérelt pár napra, aztán jövő hétre (mert nem tudni mikor lesz kész, nem tudják mi a baja), amikor nekem nem kell minden napra a kocsi, elviszi az enyémet. Ezen a héten ez még nem ment, mert én is rohangáltam délelőtt-délután…
Hát egyébként ez az, ez a rohanás, már azért kivagyok tőle rendesen, hol különórára, délelőtt mindig valami aktuális vásárolni valóért mentem kedden-szerdán, eszembe jutott, hogy az óvónéniknek nincs meg az ajándék, elmaradt igazolást hajkurásztam, meg ilyenek, közben legalább fejben készültem a Családfő szülinapjára, ami szerdán volt, ünnepi ebédet akartam készíteni neki (elméletileg itthon van szabin, de tele van egy másik munkával), amiből aztán vacsora lett volna, de az sem lett, pedig a hús is be volt pácolva már 🙂 … Szerda délelőtt még vettem ezt-azt, mert kiderült, hogy alig lesz itthon Apuci, hazajött valamikor kora délután, felszedte Mátét és mentek a Star Wars premier előtti bemutatójára. Már jó rég lefoglalta a jegyet (nagy bosszúságomra engem is beelőzve, mert ezt szerettem volna neki 🙂 ), ami ugye pont a szülinapjára esett, úgyhogy kihagyhatatlan volt. Még jó két hónapja, amikor ez történt, Toma nem volt ilyen nagy rajongó, mint most, és azért sajnáltuk, hogy nem 3 jegyet foglalt le, de utólag jobb volt így.
A nagy rohanásba nem nézte meg, hogy fél négykor kezdődik a mozi, szóval siettek nagyon, de az is elkerülte a figyelmét, hogy ez Star Wars maraton jegy, előtte levetítették az eddigi utolsó részt és utána jött az új film. Na, ezt Toma biztos nem bírta volna 🙂 … Mi itthon maradtunk, bár nem mondtuk meg, hová mennek a fiúk, amiért kis lelkifurdalásom volt, de hát azt hiszem most jobb volt a kegyes füllentés. Viszont megsütöttük a répatortát, ami kicsit viccesen hangzik és sok már ötletem is volt, de ennél maradtam mert ez mindenkinek bejön 🙂 .
Délután kimentem virágföldért a kertbe, mert persze csináljuk az adventi kézműves naptárt is, csak beszámolni nincs időm róla 🙂 , aznapra Luca-búza ültetés volt a napi adagunk. Az volt az a nap, hogy elég jó idő volt, Toma kint Lulu cicázott egy ideig, aztán megtalálta az aszfaltkrétát, elkezdett kint ügyködni, majd bejött a cipője egy merő sár lett, de tényleg nagyon, a dzsekije, nadrágja csupa krétapor és közben észrevettem, hogy mindent, de még a ház falát is telerajzolta Z betűvel, ami Zorro jele ugye 🙂 . Mindezt kb. 5 perc alatt, hát nekem nem addig tartott a takarítás utána, de mit volt mit tenni… Közben szerencsére kiderült, írtak Mátéék, hogy este 9 előtt ne számítsunk rájuk a maraton miatt, úgyhogy módosult az aznapi terv is, megsütöttük a tortát, tényleg rengeteget segített benne Toma, nagyon édes volt, viszont vacsorát nem csináltunk (majd ma megesszük ebédre 🙂 ), mert ettek ott közben nem voltak már éhesek és hát így is jól eltolódott az egész este, tényleg 9 körül tortáztunk, ajándékoztunk és már mehetett mindenki aludni is 🙂 .
A tegnap megint tartogatott meglepetést, Máté már mondogatta előző délután a moziban, hogy fáj a a torka, reggel pedig úgy ébredt, hogy jobban fájt, levert volt, először nem tudtam eldönteni, hogy mitől a mozitól vagy a betegségtől, de 37.5-öt mértünk, úgyhogy mentünk az orvoshoz. Most egy kis vírusos torokgyulladás a diagnózis, én meg kész vagyok tőle, már nem is tudom mit csináljunk… Mondjuk biztos a leterhelés is benne van, mert előtte kedden még egy laza irodalom-nyelvtan vizsgát lenyomtak a napi adag mellé (nem tudjuk milyen lett, mert írásbeli volt), szerdán pedig a suliban próba felvételit írtak, a magyar tanár összebeszélt az ofőnkkel, aki a matekos és egymás után, mint majd januárban először magyart írtak, negyed óra szünet után matekot. Hááát, mondta, hogy fárasztó volt, és meglepő módon a matek lesz a rosszabb, szerintem addigra kellőképpen elfáradt szegény, de ez lesz a felvételin is…
Tegnap délelőtt orvos után hazarobogtunk, aztán gyorsan hajat mostam, mert délután ovis karácsonyi műsorra mentünk, elhoztam Tomát az oviból, közben Mátét istápoltuk, de egy-két óránk volt csak, mentünk is vissza. A Családfő meg a város másik végéből próbált a műsorra jutni, mert a munkahelyén akkor volt a karácsonyi összejövetel, ebéddel egybekötve (a legjobb időzítés 🙂 ), el is kellett előbb jönnie a műsor miatt. Amikor 4 körül még a dugóban araszolt, azt hittem nem ér oda a fél 5-ös kezdésre, de valami magassági kormányt kapcsolhatott be vagy nem tudom 🙂 , mindenesetre 1-2 perccel kezdés előtt megérkezett 🙂 . Mi ugye a végén meglepetés fénytánccal készültünk, meg még a kedd délután összekészített tényleg ládányi ajándékot átadtam a szülők nevében a gyerekeknek, aztán a végén falatoztak, üdítőztek a fiúk-lányok és elindultunk haza.
Ma meg már nem megy Toma, mint ahogy jövő héten sem, ugyanis összevont csoportok lesznek onnantól az oviban, meglepett a hír, de Julcsi néni mondta, hogy kevesen lesznek bent, nincs értelme menni, hát nekünk nem kellett kétszer mondani 🙂 . Innentől meg bekanyarodtunk a célegyenesbe karácsony ügyileg, én már sok mindent elengedtem ezzel kapcsolatban, az óriás nagytakarításom már biztosan elmarad, mint ahogy az ablakpucolás is, helyette egy kisebb nagytakarítás lesz 🙂 . Hiába na, eddig az egész december nagyjából ilyen volt, mint amit most leírtam, betegségekkel, meglepetésekkel tarkítva, mint a dugulás, délutáni különórákkal, meg egyéb programokkal megspékelve, ez utóbbiakat most sem hagynám ki 🙂 , de összességében azt eredményezte ez a sok minden (és még biztos más is volt, csak most nem jut eszembe 🙂 ), hogy nagyjából egy héttel karácsony előtt ilyen jó hézagosan állunk…
Onnan gondolom, hogy ez a nagyon nagytakarításos hajó, tele konyha szortírozással és egyebekkel teljesen elment, hogy már fejben arra készülök, hogy milyen jó lesz majd húsvét előtt, megcsinálok mindent 🙂 , beillik majd tavaszi megújulásnak is (vagy csak ezzel áltatom magam, majd akkor kiderül) 🙂 …