Óvodai karácsonyi műsor

Sok készülődés előzte meg idén ezt a szép kis műsort (ami már jó egy hete volt 🙂 ), elsősorban a gyerekek és óvónénik részéről, akik több, mint egy hónapig próbáltak együtt (mint minden évben), és az anyukák részéről is, mert mi meg ugye meglepetéssel készültünk a fénytánccal és még próbáltunk is rá kétszer. Aztán a mi reszortunk volt még az szmk társammal, hogy beszerezzük a csoport közös ajándékait, így mi a megelőző hétvégén az Auchanban bevásároltunk minden olyasmit csoportpénzből, amiről úgy gondoltuk hiány van, így aztán nagyon sok játékot kaptak idén szerencsére a gyerkőcök, amit jó sokáig őrizgettem-rejtegettem itthon 🙂 … Mivel Máté aznap lett ismét beteg, ő nem jött, Apucival ketten voltunk jelen, és kifejezetten boldog voltam, hogy a hihetetlen nagy forgalom mellett ő is odaért a kezdésre 🙂 .

A mi csoportunkban egy bizonyos hagyomány szerint megy a karácsonyi műsor, először Lucáznak a gyerekek, aztán Betlehemet adnak elő, ilyenkor mindig az iskolába menőké a főszerep és azt hiszem így van ez jól. Tomának is sok szerepe, szövege volt, először a Lucázásban, aztán a három királyok közül ő alakította Gáspárt, nagyon szerette, hogy koronás uralkodó lehet, meg is kérdezte tőlem utána, hogy ugye szép király volt? Mondtam is neki, hogy a legszebb 🙂 !!! Most idén először már éreztem némi izgalmat Legkisebbünkön, aztán nézve a műsort a többi nagycsoportoson is láttam hasonlót, egy picit izgultak, de inkább csak az elején, nyilván ahogy nőnek jobban érzik a szereplés súlyát, Toma konkrétan azért volt izgatott indulás előtt, hogy nehogy elfelejtse a szövegét 🙂 … Mondjuk ez a produkcióban nem látszódott, sőt, Legkisebbünk még az egyik király társának a szerepét is elmondta kis segítséggel, aki aznap délelőtt betegség miatt hazament az oviból. 

Szép és jó hangulatú volt az egész, a végén, mielőtt átadták volna a gyerekek a nekünk készített ajándékokat, mi meglepetésszerűen felálltunk és eltáncoltuk egy gyertya mellett a fénytáncot. Én élveztem az egészet, kifejezetten jó volt az egy gyertya fénye mellett táncolni… A gyerekek az biztos, hogy meglepődtek, Toma konkrétan egy ideig szerintem nem is értette az egészet 🙂 … Fénykép van ugyan róla, de nem a legjobb 🙂 , ráadásul a kevés fény és a terem zsúfoltsága miatt nehezen kivehető a látvány és persze nem is adja vissza a hangulat varázsát…

Utána már csak az ajándékozás következett, én a szülők nevében adtam át a ládányi játékot, Toma és minden gyerkőc a szüleinek a szép kis karácsonyi ajándékot, ami egy karácsonyfadísz és egy hímzett képeslap volt idén. Nagyon szépet csinált Toma, a keresztszemezést még soha nem csinálta Legkisebbünk, az új óvónéni segítségével készítette, onnan tudom egész biztosan, mert az egyik alkalommal, amikor mentem érte, az egyik asztalnál ültek ketten és megkértek, hogy várjak kint pár percet, amíg befejeznek valamit 🙂 …

Utána már a jól megérdemelt sütiparti következett és üdítőzés, meg egymással bandázás, Legkisebbünk nagyon élvezett mindent, befalt rengeteg sok kekszet, teljes átéléssel. Tulajdonképpen nem sokat láttuk, jól elvolt a többi gyerekkel, mi meg szülők addig beszélgettünk persze. 

Szép volt, emlékezetes marad, ez az utolsó óvodás karácsony…