Az egész karácsony valahogy olyan tavaszias volt most – remélem nem húsvétkor lesz majd tél 🙂 – és persze azóta sem panaszkodhatunk, éppenséggel nincs fogcsikorgató hideg… Szerdán éppen ezért itthon “kirándultunk”, Duna-parton barangoltunk, kiserdőztünk. Jól esett, jobban utánagondolva, ilyen hosszabb sétára az őszi szünet tájékán mentünk itt a környéken, pedig tényleg csak ki kell lépnünk a kapunkon… De sajnos hiába lakunk, ahol lakunk, a hétköznapokon nincs erre idő. Még egy barátságos cicával is találkoztunk, valahogy Tomára ragadnak a macsekok 🙂 …
Szerintem ezt a fát hódok rágták meg, mi még nem láttuk őket, csak a nyomaikat 🙂 , de van aki igen, már évek óta itt tanyáznak a környéken…
Nádtenger a kiserdő felé:
Akárhogy is, de az ünnepek elmúltával én már nagyon várom a tavaszt, a nyarat meg még inkább 🙂 ….
Örülök, hogy nem vagyok egyedül ebben 🙂 …
Én is várom, bizony…