Orvos és piac

Már-már hagyománnyá vált nálunk, hogy ha gyermekorvosnál járunk, vagy olyasmin, akkor piacozunk is. Így volt ez ma reggel is, Toma még mindig köhög és még mindig nem fogyott el az antibigyója sem – alábecsültem, azt hittem keddre végzünk az üveggel – szóval ovi sem lesz már ezen a héten. Viszont, ha már így alakult, akkor kértem egy beutalót vérvételre és vizeletre, mert annyira sápadt Legkisebbünk (mondjuk általában az szokott sajnos lenni), hogy jobb félni, mint megijedni alapon rászántam magunkat, már egy ideje úgyis tervbe volt ez a dolog. Egy ideális világban, a gyermekorvos küldene minket, ha úgy látja, hogy feltűnően sápadt az a gyermek, mert úgy látta, egyébként kedveljük és egyre idősebb is, szóval ennek tudom be a dolgot, de ha nincs ideális világ, akkor én leszek, aki figyel erre, jobb híján… Lehet, hogy ezentúl évente megteszem ezt az ellenőrző kört, Máté nagyon vígan volt este, hogy ő ebből kimarad, de mondtam, hogy ne sokáig örüljön, mert ezért nem növeljük a hiányzását, de ha eljön a tavaszi vagy még inkább a nyári szünet, ő sem ússza meg ezt az egészet 🙂 és a nyomaték kedvéért be is írtam a naptáramba június második felére a dolgot 🙂 .

Meglepően gyorsan végeztünk, nagy meglepetésemre és örömömre betettek egy plusz gombot a többi mellé, Gyermekek, kismamák, sürgős esetek felirattal, szóval ahogy betettük a lábunkat, onnantól számítva fél óra alatt már kint is voltunk és a piac felé sétáltunk. Most meg izgulhatok holnapig, hogy mi az eredmény, mert ilyenkor mindig kicsit para vagyok 🙂 … A piacon meg decemberben voltunk utoljára, szóval jó, hogy mentünk, vettünk gyümölcsöt és ki nem hagyhattuk az édesség boltot, reggelire a vérvétel után fánkot evett Toma, ott pedig kihagyhatatlan volt a nyalóka és a csoki fájdalomdíjként 🙂 ! Meg is érdemelte, nagyon ügyes volt, láttam rajta, hogy fél, beült az ölembe is, miközben vért vettek tőle, előtte egy kislány volt a székben, aki szegény sírt, de ő nem, tartotta magát, nagyon kis bátor volt!

Ezen kívül semmi érdemleges nem történt felénk, ha csak az nem, hogy tegnap megszültük és el is küldtem a gimiket és a sorrendjüket az ofőnknek, mert le kellett adni. Hét iskolát sikerült összehozni – ő ajánlotta, hogy legalább 5-6 iskola legyen bent, ha valami gikszer lenne – de sokkal több tagozatot írtam be, van ahol négyet, az átlag kettő 🙂 , a szóbeliknél nem leszünk majd ilyen vidámak 🙂 ! Az utolsó kettő szakgimi, de két tannyelvű, mondjuk szerény számításaim szerint nem lesz rájuk szükség, sőt, ha minden igaz, az első két sulinál leakadunk a keresgélők köréről, szóval valószínűleg feleslegesen írtam annyit, de végül is a papíron elfér 🙂 …