Hiába ismerünk sok verset és mondókát a havazásról, Toma ahogy meglátta reggel, hogy esik az a kevéske kis hó, de néhány nappal ezelőtt Máté is, ahogy felfedezte, aztán együtt néztük az ablakból az esőszerűen ömlő hópelyheket, ezt az örök érvényű kis szösszenetett kezdte kántálni, amibe természetesen mindenki bekapcsolódott, mégpedig 🙂 :
Esik a hó, fingik a ló,
seggen csúszik az igazgató!!!
igen:))
🙂 🙂 🙂
Ennél jobb nincs, minden benne van. 🙂 🙂