Iskolai farsang

Annyira furcsa, hogy Máténak ebben az iskolában, ez volt az utolsó farsangja, hogy igazából nem is tudok mit írni róla… Nagyok már, ez minden pillanatban kiderül, úgy mentünk az egészre, hogy visszavittük Mátét fél 3-ra, megvettem a családi jegyeket, majd hazajöttünk Tomával. Itthon a Családfő csatlakozott hozzánk és csak a műsorszámukra mentünk vissza. Pont úgy jött ki a lépés, hogy amikor odaértünk kezdődött az ő előadásuk, szóval pont láttuk szerencsére… Én csak annyit írok, hogy az egész vicces volt, én viszont az első percben elkezdtem könnyezni, azt nem tudom hogyan, még csak gondolkodni sem volt időm, előtte egy perccel még annak örültem, hogy beértünk a műsorra 🙂 … Már volt ilyen egyszer, a novemberi szülőin, amikor az ofőnk beszélt az utolsó évről, nyeltem vissza a könnyeimet, nem tudom miért van ez, valamit mélyen megpendít ez bennem… Most is néztek a körülöttem álló ismerősök és ismeretlenek egyaránt, amikor Mátéék kifelé jöttek a tornateremből, addigra már összeszedtem magam, jó lenne, ha nem így telne velem ez az év, mert nem tudom mi lesz így a ballagáson 🙂 …. Persze Máté ott maradt még bulizni, este 8 után jött haza. Mi pedig ott trécseltünk még egy darabig az iskolánál a többiekkel és az ofőnkkel, furcsa lesz jövőre, hogy ez már nem lesz…