Mielőtt majdnem hazaérnénk, a fenti kis tőúton a sarkon, már jó ideje útépítés van, egész pontosan vízcsöveket cserélnek a munkások. Általában elég nagy a felfordulás, egyébként sem valami széles az út, de még az is leszűkül, így valamelyik nap éppen az újabb hatalmas méretű gödör láttán kezdtem elborzadni, amikor is Toma hátul ülve , egészen más szemszögből közelítette meg a dolgot és elragadtatottan felkiáltott:
– Nahát, mekkora gödör! Biztos kincset keresnek a bácsik!!!
Nekem is pont ez jutott eszembe 🙂 ! Amúgy meg tök jó, hogy a gyerekek feltárnak egy másik világot is, hálás vagyok érte 🙂 …
De cuki!!! Igy kell felfogni! 🙂