Még hétfőn megszöktünk egy picit Tomával és kora délután átkompoztunk a közeli Molnár-szigetre. Elég gyakran járunk arra, bár télen talán most voltunk először, az utóbbi időben pedig mindig biciklivel látogattuk a szigetet, Toma meg is jegyezte, hogy milyen jó lenne, ha bringával lehetnénk. Hát, tényleg jó lett volna, mert akkor nyilván nem 1 fok körül lett volna a hőmérséklet 🙂 … Ugyan gyönyörűen sütött a nap, tán a legszebben a héten, azért is indultunk neki a kiruccanásnak, a kompon – pedig Legkisebbünk ez az egyik ok, amiért szeret oda járni – egy kicsit fáztunk, nem is fotóztam ott egy kattintást sem 🙂 . Tulajdonképpen fura volt most így biciklik nélkül, mert két keréken sokkal gyorsabban halad ugyebár az ember, de jó volt, szép volt az idő, a táj, úgyhogy jól éreztük magunkat, kicsit bóklásztunk erre-arra.
Gondoltam apropóként megvehetjük ott a napi pékárunkat, ugyanis a fő téren, ahová hosszú lépcsőkön kell felgyalogolni, volt régebben egy nagyon jó kis pék üzlet, isteni túrós kalácsot lehetett ott kapni! Most már sajnos nincs, ugyanis hűlt helyét találtuk, pedig úgy rémlik, mintha nyáron még vásároltunk volna ott… Viszont felfedeztünk egy új cukrászdát, kis szépséghibája az volt, hogy csak hétfőn van zárva és akkor ugye pont hétfő volt 🙂 . Mindenesetre van ott egy játszótér, ahol a fő élvezet szerintem egy hálós forgó valami, aminek a tetejére fel lehet mászni és úgy lehet pörgetni a kedves szülőknek főleg 🙂 , na az az egyik kedvence Tomának, ott töltöttük időnk java részét 🙂 :
Persze így megint csak lekéstük az egyik kompot, a fél órával későbbivel jöttünk vissza, valahogy mindig így járunk, úgy látszik lehet tél vagy nyár, legalább két órát töltünk a Molnár-szigeten 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: