Rövidek

Valahogy ez a mai nem az én reggelem, általában jó a kedvem, de valahogy nem ma… Pedig végre tavasz van, már kora reggel is hallani, ahogy csiripelnek a madarak, minden olyan “tavasz illatú”, jó kilépni, kint lenni, azt hittem, ha a rossz idő nem tudta elvenni a kedvemet, akkor a tavasz csak még jobban meghozza! Mondjuk az is lehet, hogy nem vagyok ehhez hozzászokva, mert általában jó a kedvem és feltűnő, ha fél napig nem az van, nem tudom vagy csak már a felvételiből is kicsit besokalltam, pedig én csak a logisztikus vagyok, ugyanis ma is lesz egy, de legalább az utolsó, minimum ennek örülhetnék 🙂 ! Délután pedig Tomával megyünk ovis családi délutánra, előadás és műsor lesz, ez egy szülői délután, azok kapják, akik sokat tettek az óvodáért kerületi szinten, két éve már voltunk egyszer egy ilyenen, nagyon jó kis mesejáték is volt akkor, talán most is lesz, meg táncház, játék, eszem-iszom és minden jóság…

***

Mostanában egyre több minden megy tönkre nálunk, ami a csúcs, hogy a konyhában, már tavaly télen meglazult az egyik helyen a járólap fugája, ez emlékeim szerint az észbontó hideg környékén történt. Hát most már annyira meglazult, hogy jön ki a fuga anyag, több helyen is, ami valahogy a parkettát is érinti, mert pont az elválasztó szalag környékén van ez a dolog. Szóval valamit kezdeni kell vele sürgősen, mert így nem maradhat, de ahhoz fel kell szedni minimum azon a részen a járólapot, valószínűleg a parkettát is érinti, se parkettánk, se nagyon járólapunk, és 15 év távlatából nehéz is ugyanolyat beszerezni, szóval mindezt úgy kellene kivitelezni, hogy véletlenül se repedjen meg a kő. Hát, nem mondom, hogy olyan vidámak vagyunk ettől… Aztán valamelyik nap, a mosogatógépemet alig lehetett becsukni, alig mertem elindítani, furcsa zümmögéseket adott néha, de elmosogatott a drága 🙂 , azóta meg semmi baja szerencsére, jól záródik és minden, remélem így is marad…

***

Készülök futni, de még eddig csak készültem 🙂 , és még mindig tart a könyvfalásom, eddig is mindig olvastam, mert aki szeret, az szerintem nem tud nem olvasni, de most valahogy január óta rá vagyok kattanva. Pedig februárban nem olvastam annyit, mint januárban, de állandóan lesem a könyveket, ami érdekel, ki-be járunk a könyvtárakba, amikor el kell csípni egy példányt, ráadásul mindezt kiterjesztettem a gyerekkönyvekre is, szóval igazából nem is tudom mire vélni mindezt 🙂 , bár bánni se bánom, meg Toma sem, de még Mátét is talán megfertőzöm ezzel, mindenesetre vettünk két Bayern-es könyvet neki is 🙂 . Egyébként pedig kint tennék-vennék legszívesebben a kertben, csak abból a fránya időből lenne több…