Felvették!

Óriási kő gördült le a szívünkről tegnap, megkönnyebbültünk és hihetetlenül örültünk 🙂 ! Mátét felvették abba a gyerekbarátabb gimibe (legalábbis szerintem), ami az egyik lehetséges cél volt részünkről. Sima általános tagozatra lettek elegek a pontok – mondjuk én ezt egy kicsit se bánom! Ez a suli szerepelt az első helyen, a sorrend módosítása után, úgyhogy ez tényleg baromi jó 🙂 ! Azért furi, mert 15-en lesznek egy osztályban, legalábbis ennyi kód szerepelt a tagozat alatt, aztán első felocsúdásom után megnéztem a többit is, ott is ennyi volt, hát így még inkább jónak tűnik a dolog 🙂 ! Mondjuk ősszel, amikor a nyílt napon voltunk elmondták, hogy náluk mindenhol kis csoportok vannak, de én ezt félreérthettem, azt hittem, a 30 fős osztályt bontják két kisebb csoportra 🙂 … Ami persze tök jó meg minden, de remélem a társaság is jó lesz, mert 15-ből nehezebb megtalálni talán a cimbiket, mint mondjuk 30-ból, de most ezzel nem is akarok foglalkozni 🙂 … Így mondjuk a másik, szigetszentmiklósi nulladikos angolos gimi értelemszerűen kiesett a pakliból, mert ugye ha az elsőn fennakad valaki, akkor nincs második lehetőség 🙂 , pedig oda biztos felvették volna, mert az egyik ismerősünk fia bent van, együtt felvételiztek és sokkal hátrébb végzett, mint Máté, de sikerült neki. Kérdezgettem azért tegnap a nagy örömmámor után Legnagyobbunkat, hogy esetleg nem örült volna-e jobban a másiknak, de nagyon felnőttesen azt mondta, hogy neki összességében nézve ez a legjobb hely, egyébként igaza van! A másiknál, kicsit röhejes, de másfél óra lett volna a lejutás, ha nem kocsival megyünk, amúgy meg csak 15 perc, ha autózunk, de nagyon egymáshoz lettünk volna kötve, és pont most a kocsi nélküli hetemen ez azért nem volt vonzó 🙂 ! Meg úgy összességében erről a suliról mindenki jót mesélt, több a tapasztalat róla, a mi helyi iskolánk biztos jó lesz, de most indul az első tagozat, nem tudunk róla tulajdonképpen sok mindent. Egyébként úgy látszik, hogy mi gyaloglás közben tudjuk meg a jó híreket, pár nappal ezelőtt így derült ki, hogy felvették Tomát a suliba (amin ugye nem lepődtünk meg), aztán most Máté üzenetet küldött, hogy nézzem meg felvették-, mert állítólag a honlapokon fent vannak a kódok. Éppen a buszon ültünk Tomával, visszaírtam, hogy majd otthon együtt, mert éppen buszozunk, de csak nem bírtam ki persze és megnéztem a telefonomról, Máté is nézegette , de nem látta meg magát. Amikor leszálltunk és a szép utunkon gyalogoltunk én már tudtam, ő még nem, és miközben taglalta, hogy nem vették fel, menet közben elejtettem neki, hogy ő már az a gimis, javítgatott, hogy de éppen most mondta, hogy nem sikerült, amire megmutattam a kódját, hát emlékezetes volt az öröme, az biztos 🙂 !