Autós találkozó, Balaton és Fradi meccs

Nagyjából így nézett ki a szombatunk, nem mondom, hogy éppen nem volt mozgalmas 🙂 … Kicsit túl sűrű is lett így utólag, de akkor élveztük, és igazából most is nagyon jó érzés visszagondolni rá, tényleg ilyen az, amikor igazán jól sikerül egy nap és tényleg azt érezzük, hogy feltölt… Pedig Toma ugye még mindig nem volt tökéletesen jól, de megint egy olyan program volt ez az egész tulajdonképpen, amire régóta készültünk és a Családfő sem akarta kihagyni és Legkisebbünk is hasonlóképpen érzett. Már tavaly is voltunk PT Cruiser találkozón, akkor először, két éve van meg Apa kocsija és az is elég jó volt, de nem maradtunk csak a feléig, alig ismertünk valakit, szóval olyan elég jó volt. 

Most viszont, a Családfő már rengeteg sok mindenkit ismert és ráadásul én is megismerkedtem egy nagyon szimpatikus anyukával, aki éppen a negyedik gyermekét várja, és amennyit tudtunk beszélgetni, abból kiderült, hogy nagyon hasonlóan gondolkozunk, örültem, mindig jó újabb ismeretségeket kötni 🙂 ! Toma meg élvezte az egészet, először is a temérdek PT Cruisert,

aztán az egymás utáni, konvojos autós vonulást, Veszprémben találkoztunk, majd keringtünk egy kicsit a városban közösen, aztán Balatonakarattyára mentünk, egy nagy parkolóban ejtették meg a tombolát, ahol a gyerekek húzhattak. Toma is lelkes volt, természetesen beállt sorsolni

és ráadásul mások mellett, kihúzott minket is és egy kerti grillezős húsforgatót nyert nekünk 🙂 – most már kénytelenek leszünk újra feleleveníteni a grillezős szokásainkat, mert évek óta valamiért pihentetjük, max. bográcsozni szoktunk 🙂 , szóval most itt a jó kezdő lökés 🙂 . 

Onnan aztán Siófokra vonultunk, egy panzióba, ahol ebédeltünk, mindannyian nagyon éhesek voltunk már, szó szerint faltunk, de nagyon finom volt az ebéd. A gyerekek közben rohangászhattak, volt ott egy kis tó is, meg nagy zöld gyep, Toma talált egy labdát azzal focizott, aztán az egyik kisfiúval együtt, akit tanítgatott is, édesek voltak 🙂 :

Máté nehezen indult az egésznek, mert korán kellett kelni, amit ő mostanában egyáltalán nem díjaz 🙂 , de neki is tetszett az egész, a kocsiban is jól szórakoztunk, még rejtvényt is fejtettünk, aztán közben is jókat nevetgéltünk, ő is belekerült a beszélgetős körbe, a végén úgy nyilatkozott, hogy kifejezetten élvezte a napot 🙂 ! Amikor már Toma is kijátszotta magát, szedelőzködtünk, bár sokan maradtak még estig, de nekünk jönni kellett vissza a Fradi meccsre, mert az ugye kihagyhatatlan 🙂 ! Viszont most a sarkamra álltam és közöltem a fiúkkal, hogy addig innen el nem megyünk, amíg a Balatont meg nem nézzük és nem csak nézzük, de sétálunk is a partján, mert nekem meg az a nagy kedvencem 🙂 !

Beadták a derekukat, már csak azért is, mert nekik sem volt ez valami nagy áldozat 🙂 , így aztán lementünk az Aranypartra, mert az volt közel és végre Balaton illatot éreztünk és megcsodálhattuk újra a szép kékséget.

Amire nem voltunk felkészülve, hogy ott már eléggé nyári hangulat uralkodott, a szabad strandon elég sokan voltak, a vízben is nem is kevesen, szóval teljesen nyaralás feelingünk lett 🙂 , valahogy még az illatok is olyanok voltak, a naptej keveredett a frissensültekkel, jaj, nagyon csábító volt, tényleg 🙂 … Annyira, hogy Toma teljesen elkeseredett, hogy nem mehet be a vízbe, ami mondjuk, ha fel vagyunk készülve akkor is teljesen lehetetlen lett volna, tekintettel a betegségére, de azért megnéztük, hogy milyen a víz, nagy meglepetésünkre elég meleg volt, nem mondom, hogy olyan volt, mint nyáron, de belementünk volna, ha – az a sok ha nem lett volna 🙂 …

Kicsit ezért eltávolodtunk a fürdőzőktől, sétáltunk, padon ücsörögtünk, aztán elbúcsúztunk a Balcsitól, megígérve Tomának, hogy ha tudunk, valamelyik hétvégén lemegyünk strandolni 🙂 …

Hazafelé Toma még aludt is a kocsiban, aminek örültem, mert hazaérve, kicsit melegebb ruhát kaptunk magunkra, mi ittunk egy kávét, aztán indultunk is a Fradi meccsre. A meccs az mindig nagy élmény, sokat kellett várni a gólra, aminél mindenki ujjongott, aztán végül az utolsó percben az a gól, amit a Fradi kapott, az nagyon nem kellett volna és nagyon lelombozott mindenkit, szóval lehetett volna jobb befejezése is a napnak. De a fiúk nagyon is élvezték, Toma egyenesen kijelentette, hogy ő a szurkoló tábornál szeretne ülni 🙂 (azért ehhez még nekünk is lesz egy-két szavunk 🙂 , elképzelem őt a B középnél 🙂 ), végig velük együtt szurkolt, tőlünk balra vannak, mindent lát, hallani meg persze már kint, a stadion előtt is hallani mindent 🙂 , a tapsokat, kézmozdulatokat és minden rituálét leutánzott, nagyon aranyos volt 🙂 ! Hazafelé a kocsiban csak a meccsről beszéltek a fiúk, mindenkit megdöbbentett a vége, de a lényeg, hogy akárhogy is volt, az a szombat, egy szuper jó nap volt 🙂 !