Heti mindenféle

Máté végül ezen a héten itthon maradt. Keddtől nem ment suliba, mert akkor nagyon fájt a füle, elmentek a Családfővel a magánorvoshoz, mert akkor csak egy autónk volt még, kezdődő fülgyulladás diagnosztizált a doktornő, na meg láza és még az arcüregei is fájdogáltak. Az osztályból több mindenki beteg lett, gondolom a vízben való lubickolás is közrejátszott ebben 🙂 … Sajnálta is nagyon, hogy nem lehet a többiekkel, de annyira nem volt jól, hogy győzött a betegség, mert még felmerült benne, hogy úgy is inkább bemenne a suliba 🙂 …

A héten sokat jöttünk-mentünk, már félig a nyárban vagyunk, de még nem teljesen valahogy. Még vannak ovis, sulis kötelezettségek, de a tanulás szerencsére a múlté, legalábbis egy időre 🙂 … Kicsit összevissza vagyunk az elfoglaltságokkal, hétfőn bringázni voltunk itt a környéken Tomával, egy kicsit nagyobb túrát tettünk, de nem vészeset, átmentünk Dunaharasztira, szedtünk vadvirágokat, meg játszótereztünk, jó volt nagyon 🙂 … Keddre beteg lett Máté, őt ápolgattuk itthon, bár főleg aludt 🙂 , ki kellett pihenni a kirándulás fáradalmait, na meg a betegséget 🙂 ! A hét elején telefonáltak az oviból, hogy szerdán ovis focibajnokság lesz az óvodák között, mindenképpen számítanak Tomára! Mentünk is, élvezte is Legkisebbünk, de fülledt meleg volt, valahogy nagyon elfáradtunk. Ugyanez volt tegnap is, akkor a felújított Kalózhajós játszótérre mentünk ide a közelünkbe. Délelőtt mentünk, mert egyszerűen délután tömegnyomor van, annyian vannak. Nagyon szuper lett, jó kis csőcsúszdákat csináltak rá pluszba, meg mást is átalakítottak, kedd tájékában adták át, addig tartott az átépítés, és már szerdán, csütörtökön is akartunk menni, péntekre eljutottunk, még az egyik leendő osztálytárssal is találkoztunk ott, és ráadásul jól elvoltak együtt a fiúk 🙂 ! Viszont annyira lefáradtunk a melegtől, sok értelmes dolgot én sem tudtam csinálni már délután, tettem-vettem, de magamhoz képest messze elmaradtam…

Ma egyedül vagyunk Tomával, Apuci és Máté Debrecen mellé mentek egy horgász versenyre. A Családfő kapta a  szinte visszautasíthatatlan meghívást, már tavaly is hívták őket, de akkor valami közbejött, nem tudtak menni, most nagyon számítottak rájuk! Az egyik partner a szervező és meghívó, akiknek már a Családfő is szervezett versenyt, szóval nemcsak szórakozás, hanem azért kapcsolatápolás is benne van a dologba, ezt csak azért írom, mert én eléggé tiltakoztam ellene. Először is messze van, tudtuk, hogy nem lesz jó idő (konkrétan szakad az eső…), Máté még nincs jól teljesen, de sajnos a világ minden kincséért sem hagyta volna ki a dolgot 🙂 … Szerintem ez is valami kamaszos tünet, mostanában az szokott előfordulni, hogy bizonyos dolgokról semmiképpen sem akar lemondani, potyoghat bármi az égből, lehet beteg, pl. kirándulás és most is ez a verseny, ha akar valamit, ahhoz ragaszkodik, foggal-körömmel 🙂 , mindegy, hogy éppen lázas vagy bármi, az mellékes 🙂 … Szerencsénkre, eddig nem kellett még ennek határt szabni, mert nem volt mondjuk éppen az áhított programnál a legrosszabbul, de már kicsit tartok tőle, hogy jól össze kell vesznünk majd alkalomadtán, ha éppen ütköznek az elképzeléseink, mert mondjuk beteg, de éppen menni akar valahová 🙂 … 

Arról még nem is írtam, hogy elmarad az ovis családi buli… Eléggé meglepő módon, szerdán derült ki, hogy a Molnár-szigeten lévő szabadidő parkot felújítják, egy részét elkezdték már korábban, de egy hónapja beszéltem velük telefonon, akkor még szó sem volt továbbiakról, még egy hete is működött minden. Aztán az egyik ovis csoport szerdán nem tudott bemenni a kertbe, a honlapjukon az volt, hogy péntekig van zárva, de amikor felhívtam őket kiderült, hogy csak saját felelősségünkre használhatnánk  a helyet, kérdésemre, hogy ezt hogyhogy nem mondták nekem május elején, az volt a válasz, hogy ne haragudjak, de nekik is csak most hétfőn szóltak erről az egészről 🙂 (amit alátámaszt, hogy akkor írták ki a felújítást a FB oldalukra is) …. Hát, igazából már meg sem lepődöm, tényleg így mennek a dolgok mindenfelé, a bulit pedig fájón de lemondtam a FB-on, Julcsi néniék szülőit is tartottak aznap, így szerencsére ott is mindez el lett mondva. Mondjuk sajnálom, hogy valahogy nem tudtunk teljesen elbúcsúzni, de hát ez van, máshol már nehéz lett volna jó helyet találni, a Rákóczi Kertet szintén felújítják, a Kalózos játszótér pedig annyira túlzsúfolt hétvégén, hogy oda nem mentünk volna…

Kezdjük tervezni-szervezni a nyaralást, tudom pont jókor 🙂 , de hát nálunk ez már csak így megy, Apuci valahogy mindig ilyenkor kap észbe, hogy mikor is érne rá (mondjuk még most sem tudja biztosan 🙂 ). Eléggé vicces volt tegnap, felmerültek külföldi helyek is, kezdtünk belelkesedni, aztán visszatértünk a Balatonhoz, hát nem tudom, kíváncsian várom én is mi sül ki belőle 🙂 , bár amennyire az utolsó pillanatban vagyunk, még az is lehet, hogy a kavicsbánya tavakhoz megyünk ide a közelbe 🙂 … Közben Apuci pedzegeti a festést és parketta cserét, amit már én is régóta szeretnék, de mivel ott is az utolsó pillanatban vagyunk, szerintem szakikról nem is álmodhatunk, ha akarunk valamit, azt magunknak kell megcsinálni. A fiúk lelkesek, főleg Toma, háááát, én azért kicsit fázom a dologtól, de mivel nálunk semmi nem biztos, bármi előfordulhat, felújítás, nyaralás, egybe és külön-külön, vagy egyik sem 🙂 …