Családmorzsák

Egy délelőtt…

…kísérőként az onkológián, elnémítja az embert… Átértékeltet, kijózanít, felráz, hálássá tesz, ugyanakkor megrémít, megláttat olyan dolgokat, amiket nem vennél észre, de ezután súlyként nehezednek rád, és kicsit talán erőt adhatsz annak, akit kísérsz és akivel szinte testvérként nőttél fel…  ... Tovább »

Cseresznyézve

Mondhatnám, hogy cseresznyés kedvem van, de nincs ugyanis, hogy mindig történjen valami, most éppen pénteken délután miközben elégedetten cseresznyéztem itt a konyhaasztalnál, rá kellett döbbennem, hogy letört a fogamból egy darab… Totál megsemmisülés, és nem a cseresznye hibája volt hozzáteszem, mert nem haraptam semmire sem rá, ilyen alapon egy puha kifli után is megtörténhetett volna… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!