Azért felteszek néhány képet az útról és a hotelról, mert mindegyik a vártnál sokkal jobb lett. Az autóútra mindig csak úgy gondoltunk mint szükséges valamire, amin túl kell jutnunk, de egész más lett! Azt nem kalkuláltuk bele, hogy ugyan hosszú órákon keresztül csak megyünk, viszont cserébe tényleg csodaszép tájakat látunk. Egész Ausztrián keresztül mentünk, mondjuk jártunk már azért itt a szomszédban és tudtuk, hogy nagyon szép helyek vannak arrafelé 🙂 , de így az autóból egy élmény volt tényleg 🙂 ! Salzburg felé utaztunk, ahol gyönyörű helyeket láttunk, mint az Attersee tó például, egyszerűen lehengerlő volt, ahogy a magas hegy előtt megpillantottuk azt a szép tavat, még Toma is odavolt érte! Aztán láttunk hegyoldalba épült várkastélyt, meg alpesi templomot és csodás patakokat, folyókat, hatalmas erdőségeket és hegyeket és ebből szinte semmit sem ad vissza az a pár kép, amit készítettem, bár igaz, hogy állandóan nem is fotózhattam 🙂 …
Ezt a két képet, amik nagyon jók lettek szerintem, Máté készítette, szintén az osztrák szakaszról:
Kifelé a németországi út is nagyon szép volt, ezt már főleg utólag tudtuk értékelni, mert hazafelé Linz felé jöttünk, a magyar recepciós tanácsára hallgatva, aki ahogy megtudta, hogy még temetésre is vissza kell érnünk, egyből ezt az utat javasolta, a dugók elkerülése miatt. Hatalmas szerencsénk volt, mert oda és vissza is nagyon jól haladtunk, megúsztunk minden torlódást, viszont szépségben összehasonlítva a két utat, magasan nyert a Salzburg felé vezető 🙂 !
A hotel is nagyon jó hely volt, 3 csillagos csak, de aranyos, nagyon tiszta, olyan németekre hajazó kis pedáns hely. Kedves volt mindenki, nekünk mondjuk a legjobb a magyar recepciós volt, aki figyelmeztetett az autókra kötelező zöld matricára, ami a hírekből ugyan ismerős volt, de nem kapcsoltuk össze magunkkal is valahogy 🙂 , kaptunk tőle családi tömegközlekedős napijegyet, úti tippeket adott és hasonlók 🙂 . Tudtunk parkolni is a hotelnek van mélygarázsa, ami szintén nem volt elhanyagolható szempont.
Reggelire is beneveztünk, ami nagyon jó döntés volt, széles volt a választék és finom,
11 után pedig ingyen volt a kávé és a tea, ami szintén remek és nagyon finom volt, gyakran is éltem vele ebben a kis zugban 🙂 :
A szobánk is szuper volt, nagyon szerettük, kellemes és kényelmes, nagyon jókat aludtunk ott 🙂 :
Bár mindenkinek nagyon tetszett minden, Toma az elején megütközve fogadta, hogy ott mindenki németül beszél és érteni, de megértetni sem tudja magát, ami azért először kicsit elijesztette. Olyannyira, hogy a szálloda liftjében némának tettette magát első nap, hogy ne kelljen senkihez sem szólnia 🙂 – ezt a fontos információt ő maga osztotta meg velünk, miután megkérdeztük miért nem szól egy kukkot sem még nekünk sem nyilvános helyen, gondolta így a legegyszerűbb kiküszöbölni a nyelvi nehézségeket 🙂 … Máté persze élvezte az egészet, nagyon is, azóta is emlegeti, elhatározta, hogy először Ausztriába megy majd ki valamit dolgozni, hogy jól megtanulja a nyelvet, aztán irány München, mert ő akár élne is ott – legalábbis a jelenlegi elképzelés szerint, amit mondjuk nem fogadtam kitörő örömmel, de valahol megérteném sajnos… Szóval mielőtt ez bekövetkezne, azt hiszem lesz még dolgunk ebben a kis hotelben, mert Legnagyobbunk már most visszavágyódik 🙂 …