Merőben más volt, mint az eddigiek, ugyanis önként vállalva és örömmel Máté a maconkai horgászzversenyre ment Apával. Úgy volt, hogy mi is megyünk, de amikor előző este nézegettük milyen idő is lesz ott (esős), és ráadásul Máté mondogatta, hogy neki az nagyon zavaró, hogy mi Tomával miatta unatkozunk ott egész nap, ehhez hozzájött, hogy Legkisebbünk már előre ki volt borulva egy picit, hogy ott ő nem pecázhat – a versenyen ugye csak az a 4 csapattag lehetett – szóval inkább lemondtunk róla, mondjuk én nagyon fájó szívvel. Így korán reggel mentek, este jöttek, sokadikak lettek a versenyen 🙂 , bár Máté szerint így is jó volt 🙂 ! Korán, még felkeléskor azért bekészítettem a gofri-tortát,
ebből volt a reggeli. Toma nagyon édes volt, készített a nagy ránk szakadt szabadságban ajándékot is Máténak, annyira édes volt, teljesen magától jött az ötlet és a kivitelezés is, mi más is lehetett volna a rajzon, mint egy aranyhal 🙂 :
Este, a pecások hazaérkezése után ajándékoztunk, aztán másnap tortáztunk, úgy volt, hogy a Családfő húgáékkal, de ők meg picit lebetegedtek, úgyhogy velük ma fogunk ünnepelni, a tortából mondjuk már nem sok maradt nekik 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: