Az egész hétvége már olyan télies volt, valahogy, mondjuk nem a hó esett, hanem az eső, de inkább az előbbi esett volna, annak jobban örülnénk, még most is… Ebből kifolyólag nagyon nem bóklásztunk kint sem, kirándulást sem ütemeztünk be sehova sem 🙂 , hanem főleg itthon voltunk. Pénteken hétvége köszöntőként megleptem a fiúkat egy kis egészséges mekizéssel 🙂 , aztán estére barátokat vártunk, akik nem értek ide, mert közbejött nekik valami és nagyon kicsúsztak az időből, de délutántól nem kezdtem bele semmibe, mert őket “vártuk” 🙂 , így inkább tévéztünk, meg összebújva X-Faktoros rappereket néztünk a youtube-on…
A szombat fő eseménye a Fradi meccs volt, én nagyon nem lelkesedtem először, legfőképp a hideg miatt, de Toma nagyon menni akart, a többiek egyértelműen le sem mondanának róla, szóval jól beöltöztünk és mentünk, és persze, hogy jól szórakoztunk, bár lehet ez a fotón, nem látszik 🙂 :
Egyébként nézzük az X.Faktort, a meccsről hazaérve ez lett az esti program 🙂 . Ez szerintem egy különleges évad, tele jó énekesekkel, előadókkal, nekünk rengeteg kedvencünk van, szinte mindenkit bírunk, csak éppen mindenkit másért. Toma is nézi, ez van, nem lehet rávenni, hogy lefeküdjön. Kedvenceink a rapperek, Toma különösen nagyon bírja őket, de szó szerint ott tartottunk szombaton, hogy amikor szavazni kellett – nálunk Máté telójáról szavazunk – nem tudtuk eldönteni kire tegyük, azért a végére sikerült 🙂 …
Vasárnap főleg itthon kuckóztunk, legalábbis én és a fiúk, Apa hihetetlen, de ebben a szörnyű időben pecázni ment az egyik munkatársával és még halakat is fogtak. Mi leginkább ki sem mozdultunk, az ablakból néztük a hol kevésbé, hol erősebben eső esőt 🙂 , és persze tanultak is az érintettek, ja meg már szombattól Forma-1-et néztek, és én is, ugyanis Máté megfertőzte az öccsét és engem is és mindenki már nagyon régóta “rajongó” lett, így ki nem hagyhattuk a tegnapi szezonzáró futamot, mert bizony ott is téli szünet jön, legközelebb tavasztól lesznek újabb versenyek, na azt szeretnénk már látni 🙂 … Aztán még mindig tegnap előszedtük a felső szintről az elrakott karácsonyi dekorációkat. Ilyen sem volt még, hogy Máté segített, pedig tényleg így volt, ő vette le a nehéz mindenfélét tartalmazó dobozok közül a dekorosat, nélküle ezt szerintem nem tudtam volna kibányászni, ez azért jó érzés, hogy itt tartunk, van egy ekkora fiam, aki segít 🙂 …
Egyébként meg a hétvége termése, hogy nem megyünk betlehemezni, ugyanis Toma meggondolta magát és fáradságra hivatkozva bojkottálta az első próbát, ami most már nem is lesz több (bár én picit sajnálom, de ráérünk erre jövőre is még), aztán úgy néz ki megint vacakol a telefonom fényképezője, aminek nagyon nem örülök, és még ráadásul a karácsonyi könyv sem lett az enyém, amire licitáltam, ugyanis a saját magam által kigondolt csellel, hogy majd jól a végén teszem meg a végső, nyerő tétet a könyvre, csak én magam voltam a baj, ugyanis a sorsdöntő pillanatban elfelejtettem licitálni (no comment 🙂 ) – mert éppen tolltartót pakoltam és azon vitatkoztam, hogy mit kell megcsinálni a matek fénymásolt lapon és mit nem (az egészet, bár ezt egyesek bőszen tagadták) – és hihetetlen nagy bosszúságomra lemaradtam a könyvről, mert egész egyszerűen lejárt a licit 🙂 , hát nekem már soha nem lesz ilyen könyvem, úgy néz ki…
