Családmorzsák

Nem meglepetés, hogy a hétvége gyorsan elszaladt, pedig igazából még tanulni vagy dolgozni se volt nagyon senki… Máté ugye bement a gimibe, de nem tanulni, hanem DÖK-napozni, szóval az sem volt nagyon rossz dolog, sőt! De nyilván elment a szombat egyik fele ezzel, nekünk Tomával meg azzal, hogy bementünk a suliba elhozni a pótolni valót,… Tovább »

Toma csütörtök óta itthon van, picit lebetegedett. Nagy baja ugyan nincs – főleg nem Vajk barátjához képest, aki már hétfőn sem volt suliban és magas láza van – de étvágya alig volt, hazavándoroltak két napon át a félig fogyott vagy egyben lévő uzsonnás dobozokban a kedvencei, hogy ebédre mennyit ehetett arról fogalma sincs, gyanítom semmit,… Tovább »

Kedden hazafelé jövet, pedig egész nap sütött a nap, de így van ez most már, hogy 4 után már szürkület van és pikk-pakk este lesz…... Tovább »

Túl jó volt – és ez most a fiúk véleménye, amit Máté fogalmazott meg így, ahogy leírtam… Mondjuk én is pont így gondolom, meg még azt, amit a többiek is, hogy szélsebesen el is rohant… Hiányzik is, bevallom őszintén, Toma még reggel az autóban is azt emlegette, hogy milyen jól érezte magát a szünetben 🙂… Tovább »

Megy tovább a verkli, meg nem áll, mindenki reggel felszállt rá… Tekerjük, forgatjuk egészen karácsonyig, bármilyen hosszú az út is addig, igyekszünk jókedvűek lenni mindig 🙂 ! Elszaladt a múlt hét és a szép napok, így reggel a mi verklink is szomorkásabban dalolt… Viszont ma is elindultak a buszok, kinyitott a bolt és megy minden… Tovább »

Az őszi szünetbe jött hozzánk Kati mama és mi már múlt héten, amikor ez a látogatás biztossá vált, elterveztük a fiúkkal, hogy elvisszük valami szép helyre, mert mostanában nem sokat mozdul ki otthonról. A helyválasztás így utólag azt kell, hogy mondjam telitalálat volt, ráadásul úgy jött össze az egész, hogy a hét legszebb napsütéses napján,… Tovább »

Mint minden évben, most is elutaztunk csütörtökön Sárvár mellé a sírokhoz. Velünk jött Kati mama is, akit visszafelé hazavittünk Veszprémbe. A síroknál kicsit dolgoztunk is, megritkítottuk az ágas-bogas borostyánt, régi, nagyon régi, még gyerekkori ismerősökkel, sőt az egyik kiskorombeli barátnőmmel is találkoztunk, jó érzés volt…  (A fotók vegyesek, az enyémek a telefonom miatt kissé homályosak,… Tovább »