Mostanában, mint már szerintem írtam, Toma imád betűzni, kiolvasni, betűzgetni, mindegy mi az, olvassa még azokat a betűket is, amiket nem ismer a suliból, de szorgosan kérdezősködik, úgyhogy most már elég sok, eddig ismeretlen betű is ismerős lett neki 🙂 . Úgyhogy adta magát az ötlet, hogy betűkekszeket süssünk, a szaggatót még az Angyalka hozta Tomának az adventi időszakban, akkor porcelángyurma betűk készültek, amiknek egy hátrányuk volt csak, hogy nem lehetett őket megenni… Mivel csütörtökön volt Valentin nap is, azt találtam ki, hogy “cukimuki” linzerből készült lekváros szívecskéket gyártunk, ami meg is valósult a fiúk legnagyobb örömére, kis pfujjolások mellett estére már hűlt helyük sem volt a szívecskéknek 🙂 . Viszont a linzertészta tetemes mennyiség nálunk, így tudtam, hogy erre futja majd bőven a betűknek is és a linzert mindenki szereti nálunk, szóval a siker garantált volt 🙂 . Azt akkor még nem tudtam mennyire, ugyanis Toma ragaszkodott ahhoz, hogy péntekre visz mindenkinek az osztályból, úgyhogy egy külön uzsis dobozt csak a betűkekszekkel töltöttünk meg és persze ennek sem maradt még nyoma sem, állítólag sokan szerettek volna repetázni is a betűkből, de ez már csak legközelebb valósulhat meg… Toma viszont nagyon élvezte az egészet, hosszasan elmélyült a betűkben, szaggatásban, abban, hogy mikor melyiket szeresse 🙂 , és úgy mellékesen annyira jól elvan magával a liszttel, szereti túrni, gyúrni, külön kis halmokba rendezgetni, mintha homokozna, komolyan néha megfordul a fejemben, hogy ebből a gyerekből pék lesz vagy cukrász, hát majd meglátjuk, ugye a vak is ezt mondta 🙂 … Azért ez egy egész délutános csütörtöki program lett végül, nyilván csak suli után tudtunk neki kezdeni az egésznek, de valahogy annyira ráérősek voltunk, egyáltalán nem siettünk, sőt, néha azt hittem soha nem készülünk el, mert valahogy belefeledkeztünk, Toma meg aztán főleg az egészbe 🙂 , de azért csak végeztünk estére…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: