Valahogy ebben a pár napban kicsit lendületemet vesztettem a bloggal kapcsolatban, mert valahogy belül is picit úgy érzem elcsigázódtam vagy nem is tudom mi a jó kifejezés, valószínűleg nem is ez… Mindegy, ez hosszú lenne és bonyolult, még magam sem igazodom ki magamon, úgyhogy nem is tudnék erről normálisan írni, mert először magamban kéne tisztázni, hogy mit is gondolok tulajdonképpen, mondjuk az itteni dolgokat nem érinti, mert nyilván megy minden a maga útján, csak egy kis hangulatingadozást okoz nálam, ami azért mégis kihathat ide is, ha esetleg nem jövök olyan gyakran…
Szóval visszatérve a hétvégéhez, igazából több szórakozást terveztünk bele, amiből nem sok lett, mert valahogy elvitte főleg a kert az egészet. Már nehéz is visszagondolni, hogy hogy is volt tulajdonképpen, de azt hiszem a szombatból jelentős időt vitt el a bodzaszörp leszűrése, inkább az üvegek fertőtlenítése, meg a szörp végleges elrakása. Aztán a Családfő aznap elment és új medencét vett ide a teraszra, mert az előző tavaly ugye kilyukadt, úgyhogy délelőtt én szörpöztem, ő vásárolt, délután pedig felállították a fiúk a teraszon, utána a másik felét letakarítottam, mármint a terasznak, de nagyon örült neki mindenki, hogy végre ez is megvan, azóta pedig ebben a vad hőségben még jobban örülünk 🙂 !
Miközben telt a medence vízzel, nekifogtunk és kigazoltuk közösen, a fiúk aktív részvételével az egyik lekövezett részt a kertben, ami elég nagy és gyakran küzdünk azzal, hogy a rések között állandóan nőnek a gazok. A fele lett kész aznap, de másnap folytattuk. Szóval átugrottunk a vasárnaphoz, amikor délelőtt rengeteg rántott husit csináltam, meg rizst, délután pedig mintha mi sem történt volna, folytattuk a kövezett rész kigazolását, kész is lett, úgyhogy most valahol veszek olyan bio vagy milyen irtót, amivel ha lefújjuk az ilyen helyeket, akkor nem nő ki a gaz, remélem tényleg így lesz, mert többet azt beszéltük az utolsó gyomoknál, hogy ilyet még egyszer nem akarunk csinálni 🙂 …
Utána átnyergeltünk a sövényhez, Máté megritkította, tök ügyes egyébként, már tavalytól ő csinálja az egészet, én mondtam, hogy mit meddig ritkítson, ha majd egyszer veszünk valami jó kis kiülős garnitúrát, akkor ne lógjon mondjuk egy ág a szánkba evés közben 🙂 … Viszont amennyi ág lejött, az nem volt kevés, nem mondom, jó sok időbe telt elhordani őket. Közben ilyenkor érzem mennyire jó, hogy itt lakunk, ahol, ugyanis a kertkapunk egész végig nyitva volt és ugyan nem mentünk sehová kirándulni és hasonlók, de nem is kell, mert egész délután, hol Tomával, hol Mátéval kijártunk ide a partra a kis öbölhöz, a stéghez, jöttünk-mentünk, és csak karnyújtásnyira van minden innen tőlünk, amiért mások órákat utaznak, víz, stég, kiserdő, mező, szóval tényleg feltöltő csak az is, ha kisétálunk a közelbe.
Aztán hétfőn már tudtuk, hogy nem is mehetünk sehová, ugyanis ezer éve megbeszéltük, hogy Vince jön át hozzánk, akinek a szülei elutaztak pár napra, a nagyival volt otthon, elhoztuk délelőtt és estig maradt nálunk. Itt jegyzem meg, hogy kedves kis része volt a napnak, hogy Tomának pótolni kellett az előző hétről még matekot, nem akart sehogy se elkészülni, amit már nem is csodálok, de ilyen furfangos, gondolkodtató feladatok voltak, amiket szerintem egy elsős nem is biztos, hogy meg tud oldani, na szóval kellett egy segítő, de nekem meg még rengeteg dolgom volt itt bent, így aztán Máté ült le és csinálta meg Tomával az egészet, aki ettől annyira boldog volt, hogy kijelentette mindig a bátyjával akar tanulni ezentúl, mert ő sokkal szórakoztatóbb, mint én 🙂 …
Na szóval aznap jött Vince és Tomával iszonyú jól érezték magukat, egész nap fociztak abban a dög melegben, meg ugrálóztak, mondjuk csakis azért, mert mindkettő árnyékban van nálunk, aztán medencéztek nem is keveset, meg fagyiztak, mindenféléket játszottak itt bent is, szóval ettek-ittak-mulattak és természetesen annyira jól érezték magukat, hogy haza sem akart menni a cimbi és Toma sem nagyon akarta elengedni, állítom, ha másnap nem lett volna suli, komolyan felmerült volna az ittalvás gondolata 🙂 …
Mindez persze előrevetíti a nyarat, ugyanis a programok helyett kezd egyre komolyabb igény lenni inkább a barátokra Toma részéről, most már kezd eljönni az az idő lassan, hogy sokkal jobb egy barátos program minden másnál 🙂 . Ezt alátámasztandó, ma is Vince jön hozzánk délután, de tulajdonképpen kezdünk bajba lenni, mert sorban állás kezd kialakulni Dani, Vajk és Andor részéről is, szóval ennél csak ilyenebb helyzet lesz nyáron 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: