Tanévkezdős

Lesújtó, hogy ez az utolsó hét a nyárból és még rosszabb, hogy a szünetből is… Felnőtt létemre, néha úgy érzem engem visel meg a legjobban az egész, bár hősiesen próbálom titkolni a fiúk előtt, de ilyenkor mindig kétségbeesem picit, hogy megint kezdődik a verkli és ami még ijesztőbb, milyen sokára lesz újra nyár… Mondjuk Tomán nehéz túltenni, világvége hangulat uralkodik el rajta, ahogy eszébe jut egy picit is a sulikezdés, ami azért még annyira nem gyakori, mert mindig volt eddig valami programféle, ami elterelte a figyelmét és még lesz ezen a héten is, de hát azért akadnak lyukas órák, amikor előbújik az iskolakezdés fenyegető réme 🙂 … Valamelyik nap ült a fotelben és a legvidámabb játékból egyszer csak a sírás szélére érkezett, mert mindjárt suliba kell menni… Máté is lecsendesedett az utolsó 1 hétben, ő sem túl örömteli, hogy újra tanulni kell majd, de valahogy az utóbbi éveknél sokkal jobban viseli a mostani évkezdést, mint bármikor, nem tudom, hogy a rutin miatt van-e, de inkább az lenne a jobb verzió – és elég valószínű, hogy így is van – hogy annyira jól megtalálta magát a gimiben, hogy ez ilyen gördülékeny most…

Ez a hét persze, hogy sűrű lesz. Egyrészt Tomának minden reggel 9-10-ig próba van a suliban, ugyanis a másodikosok köszöntik műsorral az elsősöket az évnyitón, így ebben az 5 napban gyakorolják be a koreográfiát az osztályból kb. 12-en és adják elő majd egy hét múlva (jajjjj 🙂 ). Ez a próba dolog, bár nyilván már az évzáró óta tudtuk, hogy mennünk kell majd, mert nem minden gyereknek kell bejárnia, csak azokat választották ki, akikkel biztosan be tudják gyakorolni ilyen rövid idő alatt a táncot és az egészet. Már akkor sem voltunk feldobódva, bár tényleg megtisztelő, hogy Toma is a húzóerőben van, de hát nyilván az utolsó hét gondtalansága ezzel azért nagyrészt elröppen.

Viszont így most már az első nap elteltével azt hiszem meg kell benne látnunk a jót is, mégpedig azt, hogy fokozatosan rákészít minket a sulira, ha akarjuk, ha nem (ez utóbbi verzió az igaz 🙂 ). Egyrészt azzal, hogy 9-re be kell érni az iskolába 🙂 , másrészt ugye a kötelezettséggel, és azzal, hogy reggelente találkoznak az osztálytársakkal, gyakorolnak, készülnek, figyelni kell. És az is igaz, hogy nagy megkönnyebbülés volt észrevenni, hogy a következő héten sem áll meg a világ azzal, hogy elkezdődik az iskola, sőt, azokkal is jó volt találkozni, akikkel nyáron nem sikerült és valahogy azért a suliba érve (legalábbis nekem) egy kicsit otthon érzetem van, nyilván a nem kevés év miatt, amit ott Mátéval eltöltöttünk 🙂 … Toma meg vicces, mert a sulikezdést a pokolba kívánja, de a legboldogabban rohangált ma reggel is a többiekkel, Erika néninek elregélte a fél nyarát egy szuszra, ja és itthon fennen állítja mindig, hogy a Szárcsánál nincs jobb iskola és ő soha, de soha nem megy másik suliba (egyszer régebben felvetettem neki, hogy megpróbálhatnánk negyedik tájékán egy 8 osztályos gimit) és ő biztos, hogy nem hagyja itt a barátait, na meg az osztályát soha, mert ilyen jót úgysem talál sehol, sőt, kilencedikbe is ide akar járni, bár ez utóbbi nem biztos, hogy összejön 🙂 …

Aztán ma már Toma, rögtön Vince barátjához ment a próbáról, ott van estig náluk, szóval most önfeledten takaríthatok, pakolhatok, ami igencsak ráfér a házra. Ezen a héten még van egy-két tervezett program, az biztos, hogy Fradi meccsre is megyünk kétszer is, meg talán moziba is eljutunk és még van egy két megejteni való elképzelésünk, de nem biztos, hogy minden belefér ebbe a hétbe, mert többet szeretnénk szerintem, mint amire idő van, hát majd meglátjuk…

Ugyanis mindenféléket vásárolni kell a tanévkezdésre, mert még semmit, de tényleg semmit nem vettünk 🙂 … Úgyhogy még ezen a héten főleg ruhaneműt kellene beszerezni, az írószereket a papírboltos barátnőmtől rendelem meg “online” 🙂 , viszont sajnos, ő torna és benti cipőt, ünneplős nadrágot, és a rengeteg kinőtt nadrágok helyett nem tud újakat hozni, úgyhogy ezekért kénytelenek leszünk együtt elmenni valahová vásárolni az illetékessel. Még szerencse, hogy Máténak nemrég bevásároltunk ilyenekből, úgyhogy neki csak annyi dolga lesz, hogy összeírja milyen füzetek kellenek neki és mennyi tollra van szüksége, a listát szintén leadjuk ide a szomszédba, aztán már csak az iskolatáskákat, tornacuccokat és zsákokat kell átmosni és talán a hétvégére azért csak készen állunk erre az újabb tanévre 🙂 .