Hát ilyen ez, amikor ugrálok az időben, mert már itt van a nyakunkon az iskolakezdés, én meg itt a blogon még mindig csak a két héttel ezelőtti nyaralásnál tartok 🙂 … Na szóval, az esti meccs után ugye egész éjjel esett az eső és reggelre volt, hogy 18 fokot is mértünk, szemerkélő eső mellett. Hát éppenséggel nem mondtam volna nyaralóidőnek, főleg nem a két nappal korábbi 38 fok után, és ugyan készültünk rá, hogy hűvösebb, esős idő jön, de kezdtem megijedni ruhák tekintetében, mert persze vittem magunkkal mindenfélét, esőruhát és hosszú nadrágokat, meg hasonlókat, de kifejezetten hidegre, na arra nem készültem 🙂 … Aztán nem volt annyira vészes a helyzet, mert eleve későn feküdtünk le, így még később ébredtünk mint addig, meg az eső sem volt az a kifejezett vonzerő, hogy minél előbb induljunk el valahová 🙂 , szóval még kényelmesebben reggeliztünk és olyan dél körül, amikorra összeszedtük magunkat már az idő is jobb, sőt kifejezetten baráti lett!
Így aztán előzetesen kigondoltuk, hogy menjünk valami fedett helyre, több lehetőség felvázolása után a fiúk a balatonfüredi Vitorlázeumot választották, ami egy interaktív vitorlás múzeum, úgyhogy ez volt az első úti célunk, de igen ám, amikor odaértünk ki volt téve az ajtóra, hogy pont a legérdekesebb, a viharos Balatont szimuláló gép, amelyiken ki lehetett volna próbálni, hogy milyen, viharban vitorlázni, szóval az a gép elromlott, így mindkét fiú lelkesedése jelentősen megcsappant 🙂 . Így aztán hirtelen nem is tudtuk mihez kezdjünk, mert utána tervbe volt Tihany, de éhesek is kezdtünk lenni, szóval amíg kitaláljuk, gondoltuk sétálunk picit a füredi kikötőben, mert ott már évek óta nem voltunk, pedig nagyon szeretjük:
A végére tényleg ki is találtuk, mert nagyon kezdtünk éhesek lenni 🙂 és ott valahogy a parton nem igazán akaródzott egyik étterem sem, mert nem arra vágytunk (hömpölygött a tömeg), szóval eszembe jutott, hogy van a szépséges Koloska-völgyben egy állítólag jó csárda, ami 10 perc onnan kocsival, és talán nem is olyan tömött és zsúfolt, mint a parti rész. A legjobb ötlet volt, szerénytelenül mondhatom, mert az egyik legjobb kiruccanása lett ez a nyaralásunknak, minden szempontból!
Ugyanis már az oda vezető út gyönyörű volt, árnyas erdőben autóztunk, a csárda pedig eszméletlenül jó hely, mindannyiunk szerint! Nagyon kis kedves, családias étterem, voltak ugyan vendégek, de egyáltalán nem sokan, a kiszolgálás nagyon figyelmes, többször oda jöttek hozzánk, amíg ott voltunk, hogy mindennel megvagyunk-e elégedve, és nagyon is megvoltunk, mert minden bőséges volt és finom és mindezek tetejében egyáltalán nem fizettünk sokat, kicsit meg is lepődtünk, hogy degeszre ettük magunkat és kevesebbet fizettünk, mint gondoltuk 🙂 , biztos visszamegyünk még! Kint a kerthelyiségben ültünk egyébként, ahol nem fotóztam, de ilyen a csárda környéke, az első fotón jobbra picit látszanak a kerti asztalok:
A csárda mellett csörgedezik a patak, nagyon hangulatos egyébként, kisétáltunk oda ebéd után,
ami egy rövid séta után kiszélesedik és egy csodaszép tisztásra jutunk, ami annyira tetszett minden fiúnak, nekem meg főleg, hogy nem túlzás, ha azt mondom, alig tudtunk betelni vele és a képek egyáltalán nem adják vissza azt a látványt és érzést:
Aztán persze, hogy felmentünk a Koloska-völgyhöz is, először gyalogolni akartunk, de a Családfő kezdte nem igazán jól érezni magát – sajnos, a maradék két napban ez többször előfordult, mint hazaérve kiderült hörgőgyulladása lett, amit egész jól viselt, de azért annyira nem volt fitt formájában – úgyhogy autóval mentünk. Útközben elmentünk a Vadaspark mellett is, ami egész évben szabadon és ingyenesen látogatható, de úgy gondoltuk, hogy majd ha visszafelé lesz még kedv és energia rá, akkor megnézzük, ami aztán nem lett 🙂 , de legalább így lesz miért visszatérni 🙂 … A Koloska-völgy viszont gyönyörű, hűvösebb is van ott eleve, mint máshol, mivel árnyas, hegyvidékes szakasz az egész, szóval egy melegebb napon is simán bejárható, nagyon jó kis kirándulóutak ágaztak onnan szerteszét, mi azért akkor nagy túrára nem vállalkoztunk, de bolyongtunk egy picit 🙂 :
Hallomásból ismertem én már a Koloska-völgyet, de ha tudom, hogy ilyen csodaszép hely, akkor már rég elmentünk volna oda! Annyira jó volt az az egész nap – pedig tulajdonképpen a legrosszabb volt aznap az idő 🙂 – azóta is emlegetjük, mert gyönyörű ott minden, az ebéd pedig eszméletlenül finom, szóval visszatérős hely lesz ez, úgy érzem 🙂 !
