Hirtelenjében el is érkeztünk az augusztus 20-i hosszú hétvégéhez, már csak azért is, mert időrendben ez következik a nyaralás után. Ahogy hazaértünk pénteken, a kötelező mosások, elpakolások, majd másnap az ebédkészítés után délután, mi már Tomával Vince vasárnapi szülinapi bulijára készültünk és ajándék beszerző körútra mentünk. Gyorsak voltunk, mert estefelé Fradi meccsre mentünk, ami az első hazai volt és nagyon örültem, hogy ha csak egy góllal is, de nyert a Fradi, Toma nagyon kivolt a keddi 4-0-ás vereség után, de mondjuk akkor nem is a Kaposvár ellen játszottak. A meccsen most azt élveztük nagyon, hogy nem volt tömegnyomor, mivel egészen odáig a BL mérkőzések miatt telt ház volt, mindenhol sorban állással, szóval nagyon jól esett az a kis szellősség 🙂 . A legemlékezetesebb és Tomának a legörömtelibb az volt, hogy végre közelről láthattuk a Fradi sast, a madarat minden meccs előtt behozza a gazdája, és nem csak a szektorunknál láttuk, de a szárnya alá is bújhatott Toma, kicsit félénknek tűnik, pedig nem volt az, csak mi a legutolsók voltunk és már éppen mindenki a kezdéshez készülődött 🙂 :
Vasárnap Toma Vince barátjának szülinapi bulijára mentünk délután, ami az egyik budai kis színházban volt megtartva, mert az anyuka ott dolgozik grafikusként. Kicsit szerintem ők is tartottak attól, hogy mi lesz majd a fiúkkal (kb. 14-en voltak), mert a színházban ugye semmi játék nincs, ezért mindenkit kértek, hozzanak, amit gondolnak, tőlünk Vince kifejezetten sima és Jedi kardokat, pajzsokat kért, amikkel itt nálunk szoktak játszani, úgyhogy azt vittünk. Hihetetlenül jól eljátszottak a fiúk, mi meg remekül elvoltunk a színház kertjében addig, szóval nagyon jó hangulatú volt az egész 🙂 !
Megvártuk az utolsó vendéget is, aki elment, mert mi vittük Vincét és a nagyiját haza, a szülők addig ott maradtak takarítani. Nem túl átgondoltan az Allee-ban parkoltam, ami ugyan nincs messze a színháztól, de amire elértünk oda a rengeteg ajándékkal este 8 után, hát picit izmosító volt 🙂 … A fiúk persze szuperül elvoltak, még az emeletes házba, ahol laknak is segítettünk felvinni mindent, és még ott is csak egymással akartak játszani, szóval jó késő volt, amire hazakeveredtünk.
Aztán hétfőn és kedden főleg otthon voltunk, a Családfő nem érezte túl jól magát, a hörgőgyulladásra antibiotikumot is kapott (rejtély, hogy hol, mikor és hogyan szedte össze…), úgyhogy sok mindent arra a két napra nem terveztünk. Arról nem is szólva, hogy kifejezetten jól esett végre otthon lenni, kertezni, a Kis-Dunához kimenni, egyeseknek medencézni, tenni-venni, meg filmet nézni és hát olyan nagyon meleg is volt, hogy nem is vágytunk sehová. Azért 20-án este, hagyományainkhoz híven, természetesen elmentünk tűzijátékot nézni, addigra Apuci is összeszedte magát és azért jobban is volt egy picit. Mint tavaly, most is a Margit-hídhoz mentünk, mert onnan a múlt évben mindent láttunk, de lehet most lemaradtunk valamiről, valószínűleg máshonnan lőtték fel a tűzijátékot, mint múlt évben, mert most ugyanott álltunk, ahol tavaly, de sokkal kevesebbet láttunk.
Azért persze így is élveztük, meg önmagában is csodaszép este, ilyenkor meg főleg a belvárosi dunai rész 🙂 .
