Meccses nyárbúcsú, fagyizós tanávkezdés

Nem mondhatnám, hogy kitörő jókedvvel kezdődött az iskola nálunk, sőt, a fiúk hazajövet sem voltak a legjobb kedvükben… Ettől függetlenül persze elindult minden, aminek el kellett, remélem egy-két nap alatt a kedvük is helyreáll az érintetteknek. Máténál az égvilágon semmi érdekes nem történt, lehet, hogy a titkosszolgálatokkal van kapcsolatban, mert szinte semmi információt nem sikerült kihúzni belőle tegnap 🙂 , az is csak reggel jutott az eszébe, hogy felírták mikor lesz a szülői időpontja, de mivel rohant ezt az infót sem osztotta meg velem 🙂 …

Tomáról nyilván többet tudok, tegnap reggel siettünk a suliba – útfelújítás van itt a környéken nálunk, ami szintén megér egy misét, sose lehet tudni, hogy a kb. 2 perces útszakaszon, mikor várunk 10-15 percet munkagépek miatt, de ennek is örülünk, mert legalább lehet közlekedni –

mivel ők adták a műsort, nagyon ügyesen eltáncoltak mindent, szuper volt, Toma pedig amikor már az igazgató néni beszélt és az elsősök is megkapták az ajándékokat, több jó egészségeset és hatalmasat ásított, az volt a véleménye az egész napról, meg az évkezdésről 🙂 , hát, lehet, hogy a színpadi jelenlétet még kicsit át kell vennünk 🙂 …

Vasárnap este azért csak elmentünk Fradi meccsre, most már ez a második év nálunk, hogy így kezdjük a sulit, hogy az első nap előtt meccsre megyünk, mert tavalyi is ez volt, de azt hiszem itt meg is szakad a dolog, ugyanis jövőre kedden lesz az első tanítási nap, hétfőn meg nincsenek meccsek, sajnos… Pedig ez a legjobb módja, hogy elterelődjön a figyelem a másnapról, most is így volt, arra a bő 2 órára nem foglalkoztunk semmivel, szóval az a tuti 🙂 …

Tegnap mindenki dél körül végzett, Tomáért bementem ugye a suliba, vittem a  matek és rajz dobozokat is, na meg a színes és ilyen-olyan papírokat, lepakoltunk, beszélgettünk a tanító nénikkel, van egy új osztálytársunk, aki a tavalyi másodikból bukott le hozzánk és eléggé problémás gyerek, szóval senki nem volt elragadtatva, annyira jól összerázódott az osztály, remélem ez nem borítja fel a viszonyokat, de hát majd kiderül. Aztán hol ez állított meg, hol amaz, Máté közben kétszer telefonált, hogy már a buszmegállóban vár minket, mert fagyizni mentünk. Nagy nehezen csak odaértünk, de aztán az a fagyizó ahová készültünk a hétfő miatt zárva volt, mentünk az ovihoz közelibe, ahol meg lufit kaprunk ajándékba, azt nem tudjuk miért, nem derült kis a lelkes csevejben, amit levágtunk amíg ott voltunk, ugyanis a fagyizóst az oviból ismertük (most mehetett oda dolgozni), a mellettünk lévő csoportba járt a fia, Tomával jóban voltak, aranyos volt, plusz ajándékokat is kaptunk 🙂 . A fagyizás alatt mindenki ki volt nyúlva, a melegtől, meg az “élményteli” naptól 🙂 , a kocsihoz menet is volt ovis társ anyukájával találkoztunk, még szerencse, hogy közel volt a kocsi, mert Mátén már látszottak a kiborulás jelei az állandóan felbukkanó, neki ismeretlen ismerősöktől 🙂 ….

Sok minden egyéb nem történt már tegnap, csak a könyvek kötődtek be Tománál, Mátéé persze nem 🙂 , ő kisajátított mindent, hogy majd elintézi, arra a 3 füzetre engedte meg, hogy felcímkézzem, amit vettem neki, de, hogy a többire került-e valami, azt nem tudom, de hát talán nincs olyan elvetemült diák, aki könyveket lop 🙂 … Ma szülőire megyek Tomához, már a múlt héten raktam fel infókat az első napról a zárt csoportunkba, szóval kicsit már átestem a tanévkezdős tűzkeresztségen, remélem hamar meglesz ez most délután is 🙂 …