Beindult

No, hát beindult nálunk is az iskola, ezt csak azért mondom, mert Toma rögtön itthon is maradt tegnaptól – csak, hogy őrizze jó szokását 🙂 – mert egy akkora árpa nőtt a szemére, hogy csak na! Ami önmagában ugye nem egy súlyos dolog, csak a velejáró nehézségek kellemetlenek, fájóak. Mondjuk maga az illetékes sem volt boldog most ettől a ténytől, egyébként hihetetlen, hogy ahogy elindul a suli, szinte minden évben van valami… Nyilván valahogy ott a suliban a közös játék hozta ezt magával, de már hétfőn délután lehetett látni, hogy valószínűleg árpa lesz a szemén, de kedd reggelre olyan csúnya lett, hogy nagyon ámultunk. Pedig Máténak rengeteg árpája volt kisebb korában, még azt is megnéztem akkor, hogy a staphilococcus bacinak nagy szerepe van ebben, és az például a homokozókban gyakran fellelhető, de persze tök mindegy, mert például Toma ezt biztos nem így szedte össze 🙂 …

A rossz az benne, hogy fáj neki és szúrogat, érdekes, hogy nem viszket, tegnap a pótlást is meg-, megszakítva csinálta meg, mert annyira nem volt jó úgy dolgoznia, szóval suliba így nem viszem, ebben nincs gyakorlatunk, mert Máténak főleg ovis korában voltak árpái, akkor meg ez nem volt gond… Elmentünk tegnap Eszter nénihez is, aki nem volt, csak helyettes orvos, mert elutazott valahová, de ő is azt mondta, hogy mehetne így suliba, de nem érdemes, mert egyrészt kellemetlen olvasni, írni, másrészt napközben nem tudjuk kezelni és hosszabb ideig tart. Szóval nem megyünk, kamilla teázom neki naponta többször, meg tetrán kenőccsel kenegetjük és még ráadásul Mátén kitapasztalva, dunsztkötést tettem rá éjszakára neki, amitől nagy javulást várok, mert tapasztalatból mondom felgyorsítja az árpás érést, de még nem láttam az illetékes szemét, mert alszik 🙂 …

Mondom Toma sem boldog ettől, tegnap például azt mondta, hogy milyen egy hülye betegség ez 🙂 , mert nagyon fárad a szeme és fáj és egyáltalán, sokkal jobb egy megfázás vagy vírusos valami, amikor csak gyógyszert kell szedni és kész 🙂 … Mondjuk más oka is van, hogy nem boldog az árpájával, ugyanis az egész heti fociedzés most nyilván ugrott, ráadásul hétfőn a suliban benevezett valami kerületi futásra, ami szombaton lesz itt a közelben – bizonyos távokat kell lefutni, közösségi futás – amire mindenképpen szeretne elmenni, de egy árpa megjósolhatatlan, ha simán veszem az érését, odáig is elhúzódhat, de az is lehet, hogy addig már túl lesz rajta, mindenesetre a dunsztkötés, szerintem sokat segít majd, mert a futást, Toma sem akarja kihagyni természetesen 🙂 …

A hétvégénk itthon, láblógatva telt el, senki nem akart sehová sem menni, későn kelés és jó nagy pihengetések jellemezték 🙂 , de most hagytam, mert nyilván erre volt szüksége az illetékeseknek… Mátééknál is lement a szülői, erre most a Családfő ment helyettem, mert ő még soha nem volt – nem mintha akkora élmény lenne 🙂 – de szegény eddig olyan volt, mint egy szállítómunkás, reggel együtt mennek Mátéval, mert ő onnan megy dolgozni, és mindig kirakja a sulija előtt, de eddig még soha nem járt bent 🙂 . Hát, nem nagyon volt lenyűgözve az épülettől belül sem, de mint tudjuk, nem is ezért szereti Máté a suliját 🙂 . A szülőiről azt mondta, amit én is eddig tapasztaltam, hogy senki nem ismer senkit, mindenki ül néma csendben, felírja, amit kell, aztán gyorsan elhúz, ahogy vége az egésznek 🙂 … Én is mindig így jártam, ráadásul mindig az utolsó percekben érkeztem eddig, és mindig elől volt csak valami hely, ahová bepréselődtem, még csak hátulról sem szemlélhettem meg a többieket, szóval nem ez lesz a legvidámabb szülői közösség 🙂 , de hát nyilván erre már igény sincs itt a gimiben, talán a mi részünkről sem…

Amit már tudtunk, de az időpontját nem, hogy Mátééknak matek vizsgája lesz év végén és amin nagyon meglepődtem, hogy pont valamelyik érettségi, tán pont a matek délutánján… Hát, megrázott a hír 🙂 , mert eddig mindig azt hittem, hogy tizenkettedikig, nagy buli lesz ez itthon Máténak, mármint az érettségi szünet, erre tessék 🙂 ! Aztán még lesz magyar vizsga is, május végén nyelvtan-irodalom, valamikor utána külön még szövegértés, hát szóval szuper… Mondtam is a Családfőnek mielőtt odaért, hogy a tanítás nélküli munkanapokat mindenképpen vésse fel magának, ha mást nem is, mert azok a legfontosabbak 🙂 , de ilyenről nem nagyon hallott ott, sajnos 🙂 … Aztán jövő év végéig, de az utolsó év elején mindenképpen célszerű letenni a nyelvvizsgát, figyelmeztetett az ofő, de ezt tudtuk magunktól is, ezért is megy majd novembertől ide a közelbe az angol tanárnőhöz Máté. Nem újdonság, arra is számítottunk, hogy év végén választani kell két fakultációs tárgyat, Máté már szinte eldöntötte, hogy ez az angol-töri lesz, szóval ez is igazából pipa. Aztán nagyon fontos volt még, legalábbis a Családfő szerint 🙂 , hogy két SZMK-ást kellett választani – tavaly egy sem kellett, furcsa is volt, bár akármennyire is nem hiszi a Családfő, nem vállaltam volna 🙂 – és Apuci azt mondta, hogy “úgy sajnálja, hogy nem én mentem a szülőire 🙂 “, ugyanis az egyik kezével úgy kellett lefognia a másikat, nehogy jelentkezzen, de sikerült 🙂 , no comment 🙂 …

Hát, szóval ilyenek vannak erre felénk, azóta persze Toma is felébredt, szebb lett az árpája, de a megéréstől még messze van, úgyhogy megyek, valamit kitalálunk mára 🙂 …