Családmorzsák

A kirándulásunk után a betegnapok többi része azért nyugisabban telt 🙂 . Csütörtökön délelőtt könyvtárba mentünk, egyrészt ez már tradíció, hogy ha Toma betegen van itthon, valamelyik könyvtárban biztosan lejárnak a könyveink 🙂 . De most volt egy másik apropó is, ugyanis Toma egy hazai halakról szóló kiselőadást vállalt be, kicsit ugyan félreértették egymást Erika… Tovább »

Most, hogy a címet leírtam jöttem rá, hogy valahogy minden évben február tájékán megyünk át először a Molnár-szigetre Tomával, amolyan tudattalan tavaszi szezonnyitás ez részünkről úgy tűnik 🙂 . Most éppen Toma betegnapja volt ez az apropó. Az is igaz, hogy Toma már előző nap nagyon mondogatta, hogy milyen szép idő van és ő annyira… Tovább »

Már kb. egy hete gondolkozom, hogy írok azért a mindennapi ügyes-bajos dolgokról is, de mindig elmaradt, most meg már nem is emlékszem miről akartam bármit is mondani 🙂 … Tipikus. Szóval ez ilyen elnagyolt lesz megérzésem szerint, felvillanásokkal, a teljesség abszolút igénye nélkül 🙂 …  A lényeg, hogy Toma lebetegedett, mandulagyulladása van. A doktornénihez is… Tovább »

Ez a két jelmez és szerep határozta meg az idei farsangot Tománál és mondhatom, szuperül érezte magát 🙂 ! Pedig, azért az odavezető út élvezetes, de fáradságos is volt, az az igazság, hogy a több napos jelmezkészítés kicsit sok lett péntekre, legalábbis nekem 🙂 … Mondjuk a delikvens ebből mit sem érzett, pedig ő is… Tovább »

Napok óta most már a mai farsangra gyártjuk a jelmezeket, amiből most mindkettő, az osztály és az egyéni is itthon készült. Osztályszinten sakkfigurák lesznek a fiúk-lányok, a Sakkpalota program keretében, mivel náluk indult idén először ilyen a suliban. Toma fekete bástyaként virít, ehhez fekete kartonból csináltuk meg a jelmezt, előadnak sakkos dalokat és versikéket is… Tovább »

Nem hazudtoltuk meg a terveinket, a Fradi meccsen kívül nagyrészt itthon voltunk 🙂 . Viszont, nagyon élveztük, azt meg főleg, hogy együtt vagyunk! Tomán lehet a legjobban érezni, hogy valahogy az egész heti iskola-edzés kombó miatt, még inkább felértékelődik neki az itthon és egyáltalán nincs is kedve sehova menni és nincs is nagyon  kedve senkivel… Tovább »

A hétvégéink mostanában merőben különböznek attól, ami jellemző ránk, főleg rám. Valahogy nem kívánkozunk semmiféle kimozdulásra, programra, pedig aki kicsit is ismer minket, tudja, hogy nem ilyenek vagyunk. Mondjuk mindig is szerettünk itthon lenni, de most aztán különösen, na meg persze a környéket járjuk. És tényleg így többes számban, ami nagyon jó tud lenni, hogy… Tovább »

A kis burleszkkel kezdem 🙂 , mert tényleg egy komédiasorozat lett belőle, ugyanis szerda délután, Tomáért indulva a suliba, nem tudtam kimenni a kapun. Mert az éppenséggel teljesen nyithatatlan volt, a zárnyelv beesett vagy mi a búbánat baja lett 🙂 , annyit lehetett észlelni, hogy hiába nyitottam ki kulccsal, külsőleg úgy tűnt, hogy nem csináltam… Tovább »