A hétvégéink mostanában merőben különböznek attól, ami jellemző ránk, főleg rám. Valahogy nem kívánkozunk semmiféle kimozdulásra, programra, pedig aki kicsit is ismer minket, tudja, hogy nem ilyenek vagyunk. Mondjuk mindig is szerettünk itthon lenni, de most aztán különösen, na meg persze a környéket járjuk. És tényleg így többes számban, ami nagyon jó tud lenni, hogy nem nekem kell erőltetni, hogy ugyan induljunk már el valamerre itt kint, hanem ezt hallom a fiúktól. Most már a harmadik vagy a negyedik hétvégénk telik így zsinórban, egy megszakításként a sportos szombat-vasárnapunk nem így zajlott amikor Fradi meccs és a vízilabda EB-döntőre lett jegyünk. A legjobb az egészben, hogy mindenkinek most nagyon jó így, még hét közben is, szinte minden nap teszünk egy kört kint Tomával és ezt ő kéri, mert saját bevallása szerint, nagyon szeret itt lakni 🙂 …
Ez a február elsejei hétvégi bóklászás:
Múlt héten, már a péntek délutánunk is a környéken telt, mondjuk gyönyörű idő is volt, először Tomával a suliból hazatérve, a parton a maradék uzsonnát eszegetve 🙂 :
Aztán ahogy hazaértünk, Mátéval kiegészülve mentünk drónozni 🙂 , egészen az ártéri kiserdőig, ami jó kis minitúra volt 🙂 :
Már sötétedett, amikor hazaértünk. Másnap megint délután bolyongtunk, akkor a kiserdőig mentünk, és ugyan a képeken nincs rajta de a Családfő is velünk tartott… Itt éppen drónozás zajlik 🙂 :
Vasárnap pedig kivonultunk a kertbe és rengeteg elmaradt levelet szedtünk össze, pakoltunk, teraszt söpörtünk, gereblyéztünk, szóval tényleg jól kikerteztük magunkat, a tavaszias idő hatására 🙂 … Ezen a hétvégén meccsnap lesz, szóval biztos, hogy a környéken túlra is eljutunk, de attól még szerintem továbbra is barangolunk itt a közelben és visszük a drónt is 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: