Nem hazudtoltuk meg a terveinket, a Fradi meccsen kívül nagyrészt itthon voltunk 🙂 . Viszont, nagyon élveztük, azt meg főleg, hogy együtt vagyunk! Tomán lehet a legjobban érezni, hogy valahogy az egész heti iskola-edzés kombó miatt, még inkább felértékelődik neki az itthon és egyáltalán nincs is kedve sehova menni és nincs is nagyon kedve senkivel sem találkozni… Mondjuk eléggé fárasztóak szerintem is a hétköznapok. A suliban nyilván leterhelő maga a tanulás, neki eléggé hajtós a tesi óra is, ugyanis akármilyen idő is van – na jó orkán erejű szélben, esőben nem – kint futnak, amiben mindig Toma az első, nem is engedi meg úgy érzem magának azt, hogy ne az övé legyen az elsőség, mert akkor azt presztízsveszteségnek érezné 🙂 …
Így aztán mindig hajt, heti kétszer kézilabda edzés a suliban, dettó ugyanez, akkor is fullon van, ha más nem is 🙂 , dicsérik is mindenhol, ő az edzők álma, mert még ráadásul ügyes is 🙂 ! A fociedzésekről ne is beszéljünk, az meg eleve 6-kor kezdődik, fél 8-nál előbb nem érünk haza, szóval tényleg elhiszem és látom is rajta a fáradságot. Édes volt, mert saját maga is úgy nyilatkozott, hogy neki hétvégén sehová sincs kedve menni és nem nagyon vágyik találkozni senkivel – na jó azért vasárnap már emlegette Vince barátját – mert végre ilyenkor itthon és a családdal lehet 🙂 … Érzem én is, hogy igényli a pihenést és nem csak ő, Máté is, nemrég beszélgettünk az angliaiakkal (a barátainkkal 🙂 ), pont azon tűnődtünk, hogy ott kint Beniék nem is tudják, hogy miről beszélünk a nagy tanulások kapcsán és a leterhelődések miatt, nekik nagyon más ott minden. Szóval akartam írni, hogy Máté is eléggé ki szokott purcanni hétvégére, ezt onnan lehet tudni, hogy van amikor pénteken suli után alszik egy jót 🙂 , tisztára mint kiskorában 🙂 …
Pénteken gyalog mentem Tomáért, mert a kocsimat a Családfő vitte el, az ő autója szerelőnél volt. Így aztán hazagyalogoltunk, hattyúkat etettünk, parton eszegetett az illetékes és hazabattyogtunk.
Itthon aztán nekiálltunk gofrit sütni Tomával, aki egyébként nagyon szeretett volna segíteni és egész hétvégén tényleg lelkesen sütött, néha főzött velem. Annyira aranyos, szeretne megtanulni főzni, én meg örülök neki, őt ez tényleg érdekli, szereti, mondtam is neki, hogy a sport karrierje mellett vagy után nyithat egy jó éttermet, a híres séfek úgyis általában férfiak 🙂 … A Valentin nap jegyében szívecskés sütőben sült a gofri 🙂 , és az egészet Toma keverte össze géppel és mérte ki, mert bögrés recept, szóval pont kézre állt neki 🙂 .
Szombaton meg a palacsinta sütésben segített, keverte, merőkanállal mérte ki és adta a kezembe, egyszer sütött is, de mivel forró ott minden, ezt azért hanyagoltuk, de Toma szerint ez a legjobb az egész palacsinta sütésben, hogy olyan forróság van és olyan jó szag 🙂 … Délután kimentünk kertet rendezni, én nem tudom, biztos a nagy szél miatt, de rengeteg falevél és letört gally volt szerteszét, még ott is, ahol múlt héten összetakarítottunk. Viszont nagyon jó volt kint lenni, feltöltődtünk, Toma rengeteget segített, felrakosgattuk az ágakra az újabb cinkegolyókat is, azóta is halljuk azt a jóleső csiripelésüket és persze figyelgetjük őket az ablakból 🙂 . A madáretetőnket meg vissza kell rakni az ágra, ugyanis múlt héten a nagy szélben leszakadt, ilyen sem volt még … Azért persze a munkák mellett egy kis focizás is becsúszott a delikvensnek, nehogy kijöjjön a gyakorlatból 🙂 … Örömködtünk is, ugyanis sorra bújnak elő a kis hagymás virágok a földből, annyira szeretem ezt az időszakot, és az meg külön megható nekem, hogy most ősszel például nem sok mindent tüsténkedtünk kint, de a kert még a több évvel ezelőtti gondoskodást is meghálálja…
Este meccsre mentünk, jól játszott a Fradi nyert is, éveztük is, bár én nem tudom, velem lehet a baj, de állandóan fázom kint, pedig most tényleg nem volt annyira hideg. Azért várom már az áprilist, ebből a szempontból is 🙂 …
A vasárnapunk főzés, tanulás, gyakorlás kombóban telt el, Máté egész hétvégén rengeteget tanult, ő most azért vonult el, mert ezen a héten rekordszámú dogát ír, a Családfő meg dolgozgatott, szóval ez olyan munkás vasárnap volt. Csak a kertbe jutottunk ki tegnap, és főleg Toma járt kint többször is focizni, ugyanis délután nekiálltam megcsinálni neki kartonpapírból, a fekete bástyás sakkjelmezt az osztály beöltözésre. Majdnem kész vagyok vele, a fejére a bástya “koronával” megszenvedtem, még lehet variálok rajta, de közben csinálni kéne az egyéni jelmezt is, ami most az újabb tervek szerint valószínűleg csipszes zacskó lesz 🙂 , Toma ötlete alapján 🙂 … Meglátjuk mi sül ki a végére… Az viszont nem túl biztató, hogy Máténak kis láza lett estére, reggelre pedig pici hőemelkedése volt. Elment suliba, mert eltántoríthatatlan volt, meg akarja írni a dogák java részét, hogy ne halmozódjon. Mondjuk múlt héten a 30-ból 15-en voltak suliba, szinte hétfőtől péntekig, úgyhogy nem csodálkoznék, ha valamit összeszedett volna, azért még bízom a csodában és tömöm szegényt a vitaminokkal 🙂 …
