Január óta szerveztük ezt a kis túrát, Andorékkal. Akkor nem volt szabad időpont, február elejére lefoglaltunk egy másik napot, akkor éppen Andor öccse betegedett le, de mivel bármikor nem mehettünk, mert a Csillagvizsgáló csak csoportos programokat szervez adott napokon, és persze nehéz volt összehozni a mi közös időpontunkat is, mert mindenkinek sok más programja is volt, ezért a március 7-ét választottuk, mert az volt jó mindenkinek 🙂 . Az éppen Toma névnapja, de végül is, ajándék programnak is tökéletesnek tűnt 🙂 . Az biztos volt, hogy Andorék apuka nélkül jönnek, aki aznap dolgozott, így mi is csak ketten mehettünk Tomával, mert ennyien fértünk be a kocsiba.
Egyébként majdnem ez az időpont is kútba esett, mert eléggé borús, esős időt jósoltak akkor estére, ezért pénteken azon tanakodtunk, hogy lemondjuk az időpontot és elmegyünk máskor, mert attól tartottunk, hogy semmit sem látunk majd. A Csillagvizsgáló emailben nyugtatgatott minket (pontosabban Andor anyukáját, mert ő tartotta velük a kapcsolatot), hogy minden rendben lesz, mellékeltek egy meteorológiai véleményt is 🙂 , így aztán maradtunk az időpontunknál. Így utólag nagyon is örülünk, hogy nem visszakoztunk, egyrészt mert mindent láttunk 🙂 , másrészt következő héten már sehova nem mentünk volna, utána pedig még kevésbé…
Tomát nagyon érdeklik a bolygók, csillagok, február végén rengeteg világűrrel kapcsolatos könyvet vett ki a könyvtárból, délután pedig annyira belelkesedtünk, hogy a Föld Nap körüli mozgását utánoztuk, úgy, hogy Toma volt a nap egy sárga lasztival, én pedig egy másikkal a Föld, aztán cseréltünk. Este 7-kor kezdődött a program a Normafához közel a csillagvizsgálóban, ami ősszel nyitott ki újra. Felöltöztünk, de nem eléggé, a végére rendesen vacogtunk, mivel nem kalkuláltuk bele ugyan valamennyire bent, de mégis nyitott helyen leszünk a távcsőnél, aminek forogni kell a nyitott térben 🙂 .
Először két részre osztották a társaságot, mi először egy kisebb előadást hallgattunk meg a csillagászatról ami érdekes volt, Toma végig figyelt, de azért nem 8 évesekre lett kitalálva a dolog.
Utána mentünk a távcsőhöz egy másik épületbe.
Ami mindenkit lenyűgözött egyébként, az 1920-as években került a csillagvizsgálóba:
Amíg hallgattuk az érdekességeket, plédbe burkolózhattunk, ami kapóra jött mindenkinek 🙂 :
Érdekességeket hallgattunk a bolygókról és megnéztük a távcsővel a Vénuszt és az Uránuszt, a fiúk nagyon élvezték 🙂 !
Később lementünk a kertbe, ami már maga hatalmas és kisebb túrának is beillik. Lent lézerbottal csillagképeket és egy kisebb távcsővel a Holdat néztük meg. A fiúk a lézerbottól külön le voltak nyűgözve 🙂 , a hazautat pedig végig vihorászták 🙂 . Jó későn, majdnem fél 10 után értünk haza, kissé átfagyva, de lelkesen 🙂 !
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: