Családmorzsák

Az az igazság, hogy egy valami nagyon hiányzik az iskolás életből, főleg így tavasszal. Ez pedig az, amikor 4 után hazafelé sétálunk a suliból Tomával – néha csak egy héten egyszer, de van amikor többször is – és baktatva megbeszéljük a napi dolgokat és szinte mindig leülünk a kedvenc helyünkre a Duna-parton, szép komótosan elővesszük… Tovább »

Még nagypénteken mentünk el erre a kis kirándulásra. Akkor voltak ugye a húsvéti nagy lezárások a településeknél, de ettől függetlenül mi  is olyan helyre szerettünk volna barangolni, ahol kevesen vannak, de az is fontos szempont volt, hogy mindenki – legfőképp Máté, mert életkorából adódóan ő a leginkább nehéz ügy 🙂 – jól érezze magát (ami… Tovább »

Azért régebben, amimkor rendszeresen írtam a napi menüt itt a blogon, keresni kellett volna az ilyen heteket, amikor minden úgy alakult menüileg, ahogy előre megterveztem 🙂 . Pedig ez a mostani ilyen, köszönhető a körülményeknek. Mondjuk most talán a tegnap újra felélesztett grillezés kavarhat be nálunk, mert éppen jó pár husink lett pluszban, de mondjuk… Tovább »

Mondjuk a pecázás, eddig is az egyik vezető helyen volt a slágerlistánkon, de mostanában kifejezetten az élre tör 🙂 . Nyilván ebben a korlátozott lehetőségeink is benne vannak, viszont horgászni csak ki kell sétálni pecabotokkal ide a sarokra, szóval nem egy kivitelezhetetlen dolog – szerencsére 🙂 … A múlt hetünk egyébként is nehezebb volt, mint… Tovább »

Szombaton elmentünk tekerni egyet a fiúkkal, gondoltam menjünk Dunaharaszti felé, ott viszonylag simán lehet biciklizni, kényelmes, kevesen járnak autóval azon az úton, amerre menni kell, szóval Tomával is viszonylag könnyű ügy. Kocsival tényleg kevesen voltak, de biciklivel, háááát, néha bizony túlzsúfoltság volt 🙂 , igaz főleg eltekertünk egymással szembe, de azért jól meglepődtem… Azt hiszem… Tovább »

Amióta itthon vagyunk fontolgattam, hogy újra leporolom a napi menüt és elkezdem írni, mert a fejemben megtervezem mindig a következő hetet, főleg a Családfő bevásárlása idején, szóval csak ide kell biggyeszteni 🙂 . Annak idején, jó 4-5 évvel ezelőtt most, hogy visszanéztem jöttem rá, majdnem másfél évig írtam a menüsorainkat, aztán mivel rutinná vált a… Tovább »

Azért nem volt egyszerű visszazökkenni a szünet után a tanulás forgatagában, de sikerült azért… Valahogy nem készültem rá, hogy 6 nap ekkora jelentőséggel bír, főleg Tománál. Néha olyan volt, mintha elölről kezdenénk az itthoni tanulást, de tulajdonképpen a második napra (ugye csütörtökre 🙂 ), elég jól belerázódott 🙂 … Máténál nem tudom mi van, biztos… Tovább »

Apa éppen sorolja valamelyik munkanapos délelőtt, hogy mennyire sok munkája lett most a karantén idején, rosszabb a home office, mintha bent dolgozna, mert egy csomó olyan dolgot kell pluszban megoldania, ami békeidőben nem is létezne. Erre Toma, aki megjegyzem tanulóidejében éppen a jedi kardjával rohangál le-föl, két suhintás közben megáll, és teljes komolysággal közli az… Tovább »

Az biztos, hogy a mostani szünetben és az ünnepek alatt, sikerült teljesen kikapcsolni, feltöltődni és semmi rosszra nem gondolni – nagyrészt – és ez már önmagában nagy eredmény… Szép vagy sem, de onnantól, hogy kitört a tavaszi szünet, nem néztem FB-ot – ami jött messengeren jókívánság a telefonomra, arra válaszoltam persze – és az emaileimet… Tovább »

Az biztos, hogy a hét eleje nem pontosan úgy alakult, ahogy terveztem. Ugyanis azt gondoltam ki, hogy Tomával minden szünet előtti tanulnivalót megoldunk maximum keddig, utána pedig jöhet a szünet. Eredetileg a hétfőt gondoltam ki, de amikor megláttam a hét első napján a mennyiséget, biztos voltam benne, hogy ez már csak kedden jöhet össze…  Az… Tovább »