Elmúlt napok

Azért nem volt egyszerű visszazökkenni a szünet után a tanulás forgatagában, de sikerült azért… Valahogy nem készültem rá, hogy 6 nap ekkora jelentőséggel bír, főleg Tománál. Néha olyan volt, mintha elölről kezdenénk az itthoni tanulást, de tulajdonképpen a második napra (ugye csütörtökre 🙂 ), elég jól belerázódott 🙂 … Máténál nem tudom mi van, biztos megy minden a maga útján, néha elejt egy-egy morzsát, hogy ebből vagy amabból le kell adni ezt-azt, felelnek és dogát írnak és ennyi… Egyébként tele van ötössel mindkettő, jó azért előtte sem volt ez nagyon más, de akkor becsúszott egy-egy kevésbé kellemes jegy is, főleg a gimisnél, most minden olyan szép és derűs ez ügyben 🙂 …

Valahogy a múlt hétről a maradék 3 nap gyorsan elszállt, főleg a tanulás volt a sok, mindig kimegyünk persze, a fiúk meg változatlanul rúgják a bőrt, akár egy nap többször is, de azért az iskola volt túlsúlyban… Most valahogy hétvégére is maradt, igaz csak ének, meg néptáncból videót kellett (volna) nézni, és mindig van még pár ilyen apró-cseprő ügy, amivel tulajdonképpen a hétvége fele elmenne, de azt azért nem engedjük persze 🙂 .

A hétvége pikk-pakk szintén elment, olyan, mintha itt sem változna semmi, mert korábban is gyorsan elszaladt és most is. Azt tudom, hogy megint jelzett a telefonos naptáram, hogy Fradi meccsre mentünk volna, néha annyira más világnak tűnik, ami ez előtt volt, nem tudom milyen lesz visszaállni egyszer a normális kerékvágásba, szerintem nem tudjuk ugyanazt produkálni mint előtte, még ha szeretnénk se. Valahogy nem érzem úgy, hogy menne, de lehet, hogy nem is szeretnénk, az elején biztos tartani is fogok tőle egy picit, de az is lehet, hogy nem, hát tényleg nem tudom 🙂 …

A szombatunk valahogy a kint léttel telt, szinte egész délután a szabadban voltunk. Elmentünk a fiúkkal bringázni, áttekertünk Dunaharasztira a kis hév hídon át, jó volt, ott is vannak szép kis részek, meg egy gyönyörű park, először nem akartunk arra menni a tömeg miatt, de nem volt ott senki, úgyhogy betekertünk oda is. Viszont az úton, ott ahol gondoltam alig lesznek, elég sok bringással találkoztunk, szóval vagy hétköznap kell tekerni vagy korábban…

Aztán délután én kipakoltam az ellátmányt, amit a Családfő beszerzett közben, Máté füvet nyírt, Toma segített neki, fociztak is, én kint is molyoltam picit, aztán még palántáztunk Tomával, cukkini magokat ültettünk cserépbe, kíváncsi vagyok, hogy sikerül, nem tudom mi lesz kb. egy hónap múlva, tudnék-e palántákat venni, most lehet, nem is kell 🙂 …

Tegnap meg készültünk az esőre, ami elmaradt, illetve megmutatta magát, esett egy picit, de talán még fél órát se, pedig nagyon szerettük volna. Szokásosan ment minden főzés-mosás-takarítás, jó sok ruhát elpakoltam, hajtogattam, a nagy matrachuzatot is kimostam, szóval ez egy ilyen tevékeny, takarítós nap volt. Toma videós messenger beszélgetésbe volt Vince barátjával, úgy döntöttünk többször is megejtjük ezt majd, pl. ma is 🙂 , nem tudom eddig miért nem tettük ezt…? 🙂 Azért ezek a technika vívmányai nagyon jók ilyenkor, eszembe jutott mi lett volna, ha az én gyerekkoromban lett volna egy ilyen vírusjárvány, szerencsésebb, hogy ez most történik azt hiszem 🙂 …