Túlparti bringatúra

Szombaton elmentünk tekerni egyet a fiúkkal, gondoltam menjünk Dunaharaszti felé, ott viszonylag simán lehet biciklizni, kényelmes, kevesen járnak autóval azon az úton, amerre menni kell, szóval Tomával is viszonylag könnyű ügy. Kocsival tényleg kevesen voltak, de biciklivel, háááát, néha bizony túlzsúfoltság volt 🙂 , igaz főleg eltekertünk egymással szembe, de azért jól meglepődtem… Azt hiszem újra kell értékelni az olyan helyeinket, ahol azt gondoljuk, hogy ott aztán tényleg alig vannak, mert ilyen erre felénk sincs mostanában. Köszönhető ez annak gondolom én, hogy olyan, mintha valami üdülőövezetben laknánk, szóval hamar felfedezte mindenki, hiszen pont az az előnye és vonzó benne, amit mindig is szerettem ebben a helyben, hogy csodaszép – jó elfogult vagyok 🙂 – és közel van mindenhez, viszont (eddig) csendes környék, vannak olyan helyek errefelé ahol tényleg csak a környékbeliek járnak, ők sem sűrűn, de azért ez most megdőlni látszik… Igaz, a kiserdő még mindig viszonylag olyan, mint volt és szerencsére főleg a hétvége zsúfolt a hétköznap még élhető… Azért remélem, ha vége lesz ennek az egésznek, itt nálunk is visszaáll a világ rendje 🙂 …

Szóval jól elkanyarodtam, áttekertünk Dunaharasztira, ami a Kis-Duna másik partja, a kis hév hídon tudunk átmenni biciklivel. Közel van egyébként, és ott is vannak olyan szép és eldugott helyek, ami pont jó és egy kis bringázásra is tökéletes 🙂 ! Nagyon szép kis hely arrafelé a Duna-Tisza csatornához közeli rész, aztán van ott egy nekem ősfásnak tűnő park is, ahol azt hittem ezren lesznek, de senki sem volt, úgyhogy betekertünk oda is és nagyon szép árnyas az egész, még egy kis vizes csobogó része is van, az meg külön élmény volt – legalábbis nekem 🙂 – hogy  a sárgálló repceföldek mellett vezetett az utunk oda és vissza is. Megálltunk kétszer is picit, egyszer a csatornához közeli részen ittunk és lábat lógattunk, aztán a parkban a csobogónál ücsörögtünk egy keveset. Nem egy nagy táv az egész, 13-15 kilométernél nem tekertünk többet, bőven bírtuk volna még tovább is és normál esetben akár mehettünk volna még a tanösvényünk felé is, a lángososunknál bedobtunk volna egy lángost, de erről csak ábrándozhattunk… Eleve eszünkbe sem jutott volna, mert ott aztán tényleg túlzsúfoltság lehet, de helyi csatornákon olvastam, hogy a húsvéti hétvégén le is zárták a tanösvényt, mert rengetegen vették célba és a horgászok is elözönlötték. Viszont ez a kis bringatúránk nagyon jó volt, máskor is megismételjük kisebb módosításokkal, például mehetnénk hétköznap és kora délelőtt, akkor talán tényleg kevesen leszünk 🙂 …