Mindig nagyon, de nagyon jól esik picit kiszakadni a hétköznapokból és ezt mi iskola időben is rendszeresen “elkövettük”, értem ez alatt, hogy például betegség idején, amikor már jobban van az érintett, igyekszünk mindig valami programot is becsempészni a lábadozós napokba, legyen az egy kisebb járművezés, bringázás, környékbeli kirándulás. Na most ugye, ezek a dolgok is hiányoznak idővel, hogy azt lehessen érezni, hogy hű de jó, most kirúgtunk a hámból és éppen a suliban kellene sínylődni, de mi meg éppen a Zászlómúzeumban vagyunk 🙂 – ilyen is volt – vagy éppen bringával tekerünk az ártéri kiserdő felé – mert ez is megesett 🙂 …
Pont ezt éreztük azt hiszem pénteken is, hogy most éppen nagyon gyűrhetnénk a napi kötelező feladatainkat, de gondoltunk egyet még ebéd előtt és a kiserdő felé vettük az irányt. Szuper volt! Már maga az érzés is, tényleg 🙂 ! Láttam ezt Tomán is, pedig valahogy most nagyon nehezen indultunk neki, mert mostanában többször van az, hogy “jaj, ne menjünk már olyan messzire, nincs kedvem” és hasonlók 🙂 , aztán mindig útközben megjön a lelkesedés is, és ilyen napokon a szerencse is mellénk szegődik. Emlékszem ilyen nehéz indulásra még valamikor ősz tájékáról is, akkor egy lusta hatalmas béka került az utunkba, őt terelgette Toma, hogy ne legyen az út közepén, most meg egy hatalmas vízisikló ment át előttünk az úton, ahogy a kiserdő felé mentünk, még utána kutattunk a fűben is. Tényleg hosszú volt nagyon, kicsit megpiszkálta az illetékes, és mire jó a technika, rákerestünk telefonon is, és az erdő szélén olvasta Toma a vízisikló tudnivalóit 🙂 …
Egyébként nagyon feltöltő itt a környék, jó bolyongani az illatos erdőben, Duna-parton és egyáltalán tényleg, hogy pár perc alatt a természetben vagyunk, már az is jó dolog. Kifejezetten feltöltődtünk, ha több milliomodik alkalommal róttuk is az erdőt, valahogy akkor is olyan jó érzés ott beszívni az illatokat, hallgatni a madarakat és megfigyelni a változásokat, mert hétről hétre valami újat mutat mindig körülöttünk minden…
Arra is jó alkalom volt, hogy leteszteljük Toma lábát, ami nem volt ugye a legjobb, és bár előtte is ezerszer jártunk arra, azt hiszem bármelyik nap újra nekiindulunk, mert megunhatatlan és kiszakadni mindig jó 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: