Pecás délután

Már jó két hete és pont egy héttel a bringás túránk után, hogy, hogy nem 🙂 , de a Katalin-tóra mentek pecázni a fiúk. Illetve, hogy mentek az túlzás, a Családfő egy versenyre jelentkezett – tavaly bajnok volt ott, csak mondom 🙂 – és így gondoltuk, meglátogatjuk délután Tomával. Most azért autóval mentünk, aminek a legfőbb oka a bődült meleg volt, mert akkor csak egy napra, de rekkenő hőség kerekedett, hogy aztán másnapra beboruljon és szakadjon az eső, még örültünk is azon a másnapon, hogy az az idő, nem a horgászós napra esett 🙂 …

Na, de a lényeg, hogy kora délután mentünk Tomával, estig maradtunk. A parkolóban egy ideje kis játszótér van, előtte, utána is végigszalad rajta a delikvens, bár már igazán nem tudom meddig, mert a hetek múlásával egyre kevésbé hozza lázba egy játszótér 🙂 …

Toma meghozta a Családfő szerencséjét, addig alig volt fogása, utána több is lett – végül az 5. lett úgy emlékszem a kb. 30 fölötti versenyzőből – amit Toma fogott ki és bedobott rengetegszer, meg csalizott és mindent csinálhatott, amit szeretett, szóval boldogság volt 🙂 …