Végre a héten eljutottunk könyvtárba is Tomával, mondjuk muszáj is volt, ugyanis jövő héten jártak volna le végérvényesen a könyvek, amikor éppen nyaralunk, de ettől függetlenül persze nagyon vágytunk már a könyvtárba 🙂 ! Bár, ez a nagyobb, központi könyvtár és Toma jobban szereti a hozzánk közelit, mert az saját bevallása szerint barátságosabb, csendesebb, itt a nagyobban viszont sokkal szélesebb a választék, szóval annyira nem berzenkedett. A hozzánk közelibe pedig úgyis mennünk kell augusztusban, szintén hasonló okokból és szintén nem fog nehezünkre esni, minden bizonnyal 🙂 …
Jól kiválogattuk magunkat, hazahoztunk szerzeményeket, csak előtte átkompoztunk a Molnár-szigetre. Úgy alakult, hogy ezen a héten kétszer is akadt ügyintézős dolgunk a szigeten vagy éppen ma például ahhoz közel. Így akkor kedden, amikor először voltunk, kihasználtuk az annyira még nem kánikulai, de már elég meleg időt és betértünk a szabadidőparkba, amit Toma nagyon szeret, aztán amikor minden dolgunkkal végeztünk még várni kellett a kompra jó fél órát, úgyhogy a környéken bolyongtunk. Akkor, olyan dél tájban az elég meleg idő miatt elsősorban az árnyas helyeket kerestük, úgyhogy új ösvényeket is felfedeztünk, minitúráztunk is 🙂 …
Egyébként is a medencénk teljes kapacitással megy ebben a jó időben, nagyon ki van használva, ha nem mennénk sehova nyaralni, akkor is jó szolgálatot tenne. Szerdán Toma Vince barátja volt nálunk és rengeteget fürödtek a fiúk, aztán tegnap Toma is többször lubickolt, olyan is volt, hogy egedül bement, de olyan is volt, hogy csatlakozott hozzá a Családfő, szóval a medence szerintem már most behozta az árát 🙂 … Ma pedig másra sem vágyott Toma, csak, hogy csobbanhasson egyet – persze Mátéval egyetemben – miután hazaértünk. Ma olyan nap volt, hogy itthon sem volt kedve maradni – mert Máté szerinte használhatatlan délelőtt, mert állandóan álmos, amiben van valami 🙂 – de eljönni sem nagyon akart velem, úgyhogy alkut kötöttünk, átkompozunk a Molnár-szigetre autóval és vissza is úgy jöttünk, ezt Toma fotózta a kocsiból:
Ugyanis ma mint írtam megint a szigeten jártunk, bankban ügyintéztünk, aztán vásároltunk a DM-ben, papírboltban (addig Tomát rábeszéltem, hogy maradjon kint, ugyanis számgyertyát és tűzijátékot vettem neki 🙂 ). Aztán itt ért minket egy kis gikszer, ugyanis a kis DM-es papírtáskánkat leraktam a papírboltban a padlóra, ahol sikeresen ott is felejtettem 🙂 … Mindezt természetesen csak itthon vettem észre, amikor is szálltunk ki az autóból, úgyhogy azzal a lendülettel mehettem is vissza a révhez – akkor már Toma nélkül, aki tűrőképessége végén járt, éhes volt és fürödni akart 🙂 – és így esett meg, hogy ma négyszer is kompozhattam, persze négyszer is fizettem érte, szóval igazán megérte 🙂 … De legalább a táskánk meglett, ugyanis abban sem voltam biztos, hogy a boltban hagytam, mert előtte a parkban jártunk és ott is megálltunk és leraktam egy picit 🙂 , de az eladó hölgy már széles mosollyal az arcán köszöntött, hogy várta mikor érek vissza 🙂 …
Lehet, hogy a hőség is benne volt ebben, de az is, hogy két napja csak mosok, és fejben felpakoltam már a fél házat könyvestül, mindenestül, és még egy tortát is össze kellene valahogy hoznom, amit épségben le is kéne valahogy vinni a Balcsira, mert holnap már ott leszünk 🙂 …
