Elkezdődött…

Nálunk általában 08.31. és 09.01. nemzeti gyásznapnak minősül. Így voltunk ezzel idén is, bár a fél éves karanténszünet után, most valahogy még tegnap ilyenkor is elképzelhetetlennek tűnt, hogy ma tényleg iskolába megy mindenki… Hát, nem is volt nagy móka és kacagás itthon, bár próbáltunk úgy tenni, mintha nem lenne ma semmi sorsfordító és még jókat derültünk is, ahogy tudtunk, de azért nyomasztó volt valahogy minden 🙂 …

Tomát az nem motiválja, sőt, kifejezetten idegesíti, amikor azt hallja innen-onnan, hogy milyen jó, hogy elkezdődik az iskola, hiszen végre találkozhat a barátaival… Hát, erre mondja ő, hogy pont jó volt erre a nyár is, így is rengeteget találkozott elég sok mindenkivel, a közelállókkal tulajdonképpen rendszeresen, úgyhogy ne mondja neki senki, hogy ezért jó a suli 🙂 …

Tegnapra direkt nem terveztünk semmi programot, volt olyan is régebben, hogy mentünk valahová vagy itthon csináltunk ezt-azt vagy barátokkal találkoztunk, de soha semmi nem vált be eddig! Az iskola előtti nap és az iskolakezdés, azok minden évben szerintem mumus napok és eddig mi még semmi jó receptet nem találtunk rájuk, túl kell esni rajtuk és akkor sem jobb semmi, de legalább túl vagyunk rajtuk 🙂 …

Ilyenkor az is rossz, hogy siratom a nyarat, és nem csak én, hanem Toma is ezt teszi, úgyhogy nem vagyok ilyenkor a legvidámabb anyuka mintaképe. Hazajönni sem volt jó most reggel, fél éve mindig itthon volt valaki, úgyhogy kifejezetten viszolyogtam attól, hogy belépjek az üres házba. Még Chili cica is olyan, mintha mindent átérezne és hiányozna neki mindenki, most reggel még enni sem kelt fel, álmosan, kedvetlenül alszik az egyik kedvenc helyén…

Arról ne is szóljunk, hogy mindenben mennyi változás van. Mindkét fiúnak kellett persze a maszk, Máténál nem sok mindent tudok ezen kívül, majd ma hazajön, elmeséli mik a fejlemények. Tománál nem volt évnyitó, ünneplő kellett, mindenki a saját termében nyitotta meg a tanévet. A szülők a kaput sem léphetik át, külön kapun mennek be az 1-2, 3-4 és a felső tagozatosok is. Úgy volt, még kb. 1 hete, hogy Tomáéknál reggeltől estig maszk kell, most már úgy tűnik nem ennyire lesz szigorú a dolog, úgy néz ki, hogy talán órán nem kell, de még ezt nem tudjuk pontosan. Az utóbbi napokban állandóan kaptam a leveleket Erika nénitől, amit kiraktam a szülői csoportba, jöttek a kérdések onnan is, nem is tudtam persze, csak alig valamire a választ. 

Ha minden igaz, lehet választani majd és 4 helyett, délután 2-kor is haza lehet hozni a gyerekeket, ott ahol ez megoldható. Mi így leszünk ezzel, Toma mindig is erre vágyott, ha tehetné, már délben hazajönne szerintem 🙂 … Egyébként a sok barátos, társaságkedvelő Tomáról ezek alapján azt hihetné bárki, hogy eléggé antiszoci 🙂 , pedig én értem őt, szerintem sok egyébként az úgymond egész napos iskola még ilyenkor a gyerekeknek, fárasztó. Ez azzal jár majd persze, hogy itthon írja meg a leckét, de hát remélem ez nem lesz azért gond 🙂 …

Új tesi tanárnőt kaptunk még mindezek tetejében, nem tudjuk milyen, ma még nyilván nem is találkoznak. Holnap szülői, biztos ott még sok minden újdonságot megtudunk… Jó, hogy tegnapra nem terveztem semmit, az egész hétvége egyébként is elszaladt a programokkal meg egyebekkel. Kellett az a tegnap, hogy úgy igazán rákészüljünk a sulira, a füzetek is tegnap kötődtek be, meg egyáltalán a cipő, ruha, ing vasalás, elpakolás, bepakolás megtörtént és talán kellett ez a ráhangolódás, akármennyire is nem volt hozzá kedvünk. Én tényleg nem tudtam elhinni, hogy beindul az élet. Pedig beindult, Toma már reggel nem érezte jól magát 🙂 , egyébként én sem 🙂 …