Vasárnap a rekkenő szeptemberi nyárban volt a Bozsik torna és érdekességét az adta, hogy most először a Csepel pályán rendezték meg! Nagyon örültünk neki, mert kicsit már oda hazajárunk, meg hát elég hamar oda is érünk, ami nem volt egy hátrány, mivel fél 9-re kellett menni… Hát mit mondjak, a felkelés nagyon nem esett jól egyeseknek, de ketteseknek sem 🙂 , viszont ahogy a pályára érünk, már minden klaffol Tománál. Dani most nem jött velünk, mert vidéki esküvőre ment a hétvégén.
9-kor kezdődtek a meccsek, Tomáék hatot játszottak délelőtt, kicsit kidőltek a végére, mert nagyon nyomták is és hát bődült meleg volt… Az elején eléggé kikaptak, de az a csapat csupa, olyan 2 évvel idősebb gyerekből állt, ami azért ilyen korban sokat számít. Viszont utána minden meccsen jól játszottak a fiúk, 1 éve vannak együtt és ez meglátszik, egyre jobban csapattá válnak. Mert utána, ha nem is nyertek minden meccset, kettőt azért igen, a többi döntetlen lett. Az egyik nyert meccsen Toma gólja döntött, 2-1-re győztek azzal a góllal, amit belapátolt, ráadásul olyan nagyon fura helyzetből 🙂 . Az oldalháló mellől rúgta el, én még gondoltam is a rúgás pillanatában, hogy milyen jó és bátor, hogy megpróbálja, de ez nem fog bemenni 🙂 , de bement 🙂 !!! Nagy örömmámor volt, mert körülöttem senki, de szerintem a kapus sem gondolta, hogy az meglesz 🙂 , egyedül Toma nyilatkozott úgy utána, hogy ő tudta, hogy sikerül 🙂 , ennyi 🙂 …
Taktikai megbeszélés, Zsolt bával 🙂 , jobbról a második sor:
Egy kicsit lefáradva 🙂 …
Folyt. köv. jövő héten, reméljük 🙂 …
