Őszköszöntő Horgászverseny

Még mielőtt teljesen feledésbe merül, azért megemlékezem Toma második horgászversenyéről, aminek az elnevezése volt a legszebb 🙂 … A közeli Katalin-tavon volt a verseny úgy majdnem 3 hete. Toma Norbi osztálytársával és egyetlen pecás társával mentünk 🙂 , ő is nevezve volt, mert már nagyon szerette volna kipróbálni magát, mint Toma is még nyáron és azóta is folyamatosan 🙂 ! Mi hármasban mentünk Apával, reggel fél 7-re értünk oda, kihúzta Toma a helyet, ami sajnos az egyik legrosszabb volt, mint utólag kiderült 🙂 , és 7-től kezdődött a verseny. Megtörtént, amire még soha nem volt példa, Toma semmit sem fogott, egészen este hatig voltunk ott, egy óra ebédszünet volt 1-2-ig. Körülöttünk sem járt szerencsével senki, de tényleg senki, alig fogtak valamit tágabb környezetünkben is. Norbi második lett, tényleg még tudott is örülni neki Toma, nagyon büszke voltam rá, de ő is csak egy 3 kiló körüli hallal lett második, általánosságban elmondható, hogy sokan semmit sem fogtak vagy kevesen alig valamit, ami azért nagyon bosszantó tud lenni egy pecaversenyen… Ettől függetlenül, azért jól telt a nap, reggel jó hideg volt, még kabátban voltunk, amiről fotóm sincs, napközben egész kellemes idő volt. Mivel külön helyre sorsolódtunk, nem nagyon tudtunk közösködni Norbiékkal, viszont az 1 órás ebédszünetben nagyon kihasználták a skacok az időt és jókat bandáztak 🙂 . Este sötétben jöttünk el a tóról, és most egy időre elegünk lett a helyből, mert kb. 2 héttel korábban ugyancsak egy fogással tértek onnan haza a nagy pecások, szóval most egy ideig biztosan nem megyünk arrafelé 🙂 …