Sárvári Arborétum

Még november elején, tulajdonképpen az utolsó pillanatban mentünk a sírokhoz, egy héttel Mindenszentek után. Nem tudtuk, de következő héten gondolom már nem sétálgathattunk volna az arborétumban, de nem is lett volna olyan szép időnk, ami azon a hétvégén volt. Korábban szoktunk menni, mindig az ünnep környékén, de ez most nem akart összejönni. A fiúk nem voltak először lelkesek, de engedtek annak, hogy jó idő van, vétek lenne kihagyni egy ilyen sétát. Az Arborétum nagyon szép, és még a legnagyobb kétkedőknek is tetszett 🙂 , az meg nem várt hozadéka volt a napnak, hogy Tomának, de Máténak még bejött maga Sárvár is, pedig voltunk már ott többször is, nekem a gyerekorom is kötődik oda, a nagyszüleim a közelben laktak, én meg minden nyáron náluk voltam az unokatesóimmal, amíg csak lehetett… Viszont meglepett, hogy Máténak ennyire tetszett a város – egyébként gyönyörű szerintem is – az meg külön tetszett neki, hogy közel van Ausztria, így elképzelhető, hogy nyári nyaralási célpontot is sikerült meglengetni magunk előtt 🙂 – bár ki tudja mi lesz addig…

Éhesen, a kései autós, Mekis ebédünk előtt 🙂 …

Az arborétum kapujával szemben van a Nádasdy Vár, ami szintén gyönyörű és jó lett volna megnézni, de a járványügy és a korgó gyomrok ezt egy későbbi időpontra halasztották 🙂 …