Azt hiszem, hogy az idei karácsonyunk nem száll versenybe a legmeghittebb ünnepünk címért, mert valahogy az nem ért el minket, de kifejezetten jó volt! Kicsit olyan volt, mint ez az év, néha meglepő – főleg az advent – valahogy mindig több minden járt a fejünkben és közben élveztük, hogy együtt vagyunk. Olyan ilyen is, meg olyan is… Azért az is nagyban befolyásolta az egészet, hogy Toma nem úgy viszonyult a karácsonyhoz és a varázslatokhoz, mint eddig, bár, azt kell mondjam, a végére egész jól megtaláltuk az új utat is ebben, ami talán hosszú távon is elhozza majd a szép karácsonyt nekünk 🙂 .
Nem mentünk sehova és nem találkoztunk senkivel, jöttek volna a sógornőmék, de őket is lemondtuk, ugyanis 23-án a Családfőnek hőemelkedése lett, és nem volt jól, már napok óta kicsit levert volt, úgyhogy nem mertünk bevállalni így végképp semmit. Ráadásul a munkahelyén több koronás is van, nem a közvetlen közelében, de azért elérhette őt is a dolog. Azóta kiderült, hogy a főnöke is fertőzött, elment tegnap egy PCR tesztre is, a napokban lesz meg az eredménye, szerintem egyébként nem korona, de hát ez csak megérzés, egyelőre…
Szóval a karácsony 23-án estfelé indult, ugyanis most először, Toma is díszítette a fát, aminek nagyon, de nagyon örült 🙂 ! Eddig mindig az volt, hogy éjszaka díszítettünk, reggelre pedig a nappaliban állt a szép fa és körülötte ott heverésztek az ajándékok 🙂 . Azt Toma már előre bocsátotta, hogy a reggeli ajándékozásnak már végképp nem szeretne búcsút inteni, ebben mindenképpen támogattuk 🙂 ! A közös díszítés nagyon jól sikerült, én azt terveztem, hogy főzök almapuncsot vagy forró csokit, de mivel akkor még a bejgliket sütöttem, erre valahogy már nem maradt kapacitásom 🙂 , így az egyik gyerekpezsgőt bontottuk fel és avval koccintgattunk, díszítettünk. Illetve szinte Máté és Toma csinálta az egészet és tök jól elröhörésztek közben, meg mi is velük, úgyhogy ez a vidámság ilyenkor (és máskor is 🙂 ), remélem így lesz minden évvben 🙂 !
Reggel megvolt a nagy ajándék bontogatás,
mindenki sok mindent kapott, kívánságok teljesültek, Toma kapott társasokat és kártyákat is.
Az egyik társas az Igaz vagy hamis, ami hangosan beszélő játék, többen játszhatjuk, rengeteg kérdés van benne, azt hiszem 1000, családi mert a kérdések többségét nekünk is tippelni kell. Rengeteget játszunk vele, de Toma már kb. a harmadik partinál megverte a gépet 🙂 , ugyanis rájött, hogy ha rosszul válaszol és hirtelen többször megnyomja valamelyik gombot, akkor a gép újra kérdezi ugyanazt a kérdést, amire már tudjuk a választ 🙂 … Hát, szóval na, nagyon kell figyelni, hogy őkelme ne használja ezt ki 🙂 …
Tomának egy másik nagy kívánsága is teljesült, egész 24-én pizsamában leledzett itthon 🙂 , ilyen alkalom szerintem úgysem lesz többet, mert egyébként minden évben megyünk valahová 24-én és hozzánk is jönnek, szóval erre most volt itt az alkalom 🙂 . Egyébként ebédet rendeltünk 24-én, az utolsó pillanatban az egyik környékbeli nagyon jó étteremből, ahová régen – még gyerek és “fiatal” korunkban sokat jártunk és eddig valahogy megfeledkeztünk arról, hogy megkérdezzük őket, ünnepnapokon főznek-e 🙂 ?… Szerencsére főztek 🙂 .
A süteményekből mindet megcsináltam – illetve volt, amit közösen csináltunk Mátéval és Tomával – mindenkinek, csütörtökön a Családfő húgáék erre kanyarodtak és kint a kertben átadtuk az ajándékokat, sütiket, elvitték Apa anyukájának is.
Aztán az igazi nagy sztár persze az okostévé lett, aznap felszerelték a fiúk, Toma legnagyobb örömére a leszerelt tévét megkapta a szobájába, ami meglepő módon eléggé meggyógyult, mármint a tévé 🙂 . Jó sokat filmeztünk rajta, megnéztük a Grincset is, meg a Gokartkirályt, meg izgalmas filmeket is és azóta is, minden nap nézünk valamit. Előfizettünk a Netflix-re is, ott fellelhetők porttré vagy inkább dokumentumfilmek is, hogy-hogy nem, ott a Forma-1 is, ez egy sorozat, az előző évadokról, na persze már abból is jócskán lefogyasztottunk.
Aztán persze kártyáztunk is sokat, meg társasoztunk, amiről már írtam és kint sétáltunk is, mi ketten Tomával, mert Máté tovább állt általában futni. Ugyan 24-én hoztuk az ebédet, de másnap pulykaragulevest főztem diós-vaníliás gubával, 26-án csirkemell volt Orly módra, vasárnap került az Orly és a párolt rizs mellé sajtos-tejszínes krumpli, görögsalátával, szóval jókat ettünk is 🙂 … És nagyjából ennyi volt a karácsony, most barátot sem hívtunk Tomához sem (mármint vasárnapra és lehet, hogy a két ünnep között sem) – a delikvens nagy sajnálatára – a Családfő vírusgyanúja miatt. Úgyhogy ez a karácsony, most csendesebben, de nagyon jól telt és még így is elszaladt, mint mindig 🙂 …
Köszönjük szépen, ez most főleg a két fiú érdeme 🙂 ! Igen, ahogy írod, ebben az egészben az a jó, hogy a látszatot nem kell már ápolgatni, ami azon túl, hogy néha már nem volt könnyű, mindig azon is agyaltam picit, hogy elég meggyőző-e 🙂 ?
Olvastam a karácsonyotokat 🙂 , és nagyon jó lehetett, írtam is milyen szuper volt az a jó kis kirándulásotok 🙂 …
Nagyon szép lett a fátok! jövőre én is úgy tervezem, hogy majd irok egy levelet a fa mellé, miszerint az Angyal (nálunk ő szokott jönni) megkéri a gyerekeket, hogy segitsenek feldisziteni a fát, mivel eléggé nagyok hozzá… most már úgy érzem, jobb lesz ez igy, mint tovább is fenntartani a látszatot. Amúgy a mi karácsonyunk is hasonló volt és nagyon szerettük.