<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Családmorzsák</provider_name><provider_url>https://csaladmorzsak.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Vivi</author_name><author_url>https://csaladmorzsak.cafeblog.hu/author/vivi/</author_url><title>A lavina...</title><html>&lt;p&gt;...nem állt meg :) ... Mármint beteges ügyileg, na jó, azért talán annyira nem is vészes a helyzet, mint első ránézésre tűnt :) ... Ott kezdem, hogy tegnap visszavittem Tomát délelőtt a fülészetre. Igen, direkt délelőtt és nem délután, hogy az undok doktornőt elkerüljük :) , hiszen &quot;csak&quot; annyi volt a dolog, hogy gyógyulttá nyilvánítsák, mert egyébként annyira semmi baja sem volt, hogy tele volt energiával a Drágám :) (Hál&#039; Istennek :) ). Apuci tanácsolta egyébként, hogy menjünk más orvoshoz, ha ilyen elviselhetetlen volt az a nő, aki kiderült, hogy őt is vizsgálta egyszer - a személyleírás és a stílus alapján azonosítottuk :) - és vele is eléggé goromba volt (biztos ez a védjegye :) ). Felkészültünk jó előre Tomával, vittünk magunkkal enni és innivalót, játékot, mert gondoltuk, hogy sokan lesznek, az idő pedig eléggé ramaty volt, de annak ellenére nem a váróban akartunk ücsörögni, hanem gondoltam piac vagy pláza (ez utóbbinál van kisvonat is :) ) szóval valahová megyünk, közben még akár vásárolunk is a piacon :) ...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ehhez képest ahogy beértünk a rendelőbe, már úgy fogadtak minket, hogy csak akkor menjünk, ha nagyon sürgős, mert elromlott a számítógépes rendszerük és nem tudnak receptet és semmit adni, ergo várólista sincs, mert a gép ugye nem látja... Mivel nekünk könnyű dolgunk volt, ezért maradtunk, gondoltam felmerészkedünk, megnézzük hányan vannak és majd eldöntjük maradunk-e, végülis legrosszabb esetben visszajövünk délután. Szerencsére összesen öten voltak :) , így aztán persze maradtunk :) . Nem kellett sokat várni, be is jutottunk, megvizsgálta a kedves (!) doktornő Tomát és adott igazolást a hétre, azt kézzel is meg tudta írni :) . Utána még lófráltunk egy kicsit, hogy teljen az idő, amíg Mátéért megyünk, aki színházban volt az osztállyal március 15-e alkalmából. Nem kellett volna ennyit fáradnunk, mert amikor hívott Máté kiderült, hogy átmegy Peti barátjához, csak én ezt elfelejtettem :) , így aztán mehettünk haza.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ami nem ártott, mert én viszont egyre rosszabbul éreztem magamat, csak náthám van, de iszonyúan fájt mellé a fejem is. Tomát gyorsan megebédeltettem, aztán én is lefeküdtem vele aludni - egyébként napok óta újra alszik :) , bár nehezen. Délután már mindenki itthon volt, én azon filóztam, hogy melyik itthoni munkába fogjak bele, amikor Toma nyakán apró kiütéseket vettem észre... Jobban megnézve nemcsak a nyaka volt tele, hanem az egész teste is, ráadásul mindez pár óra alatt történhetett, mert az alvás előtt még nyomuk sem volt... Néztük jobbról-balról Apucival, gyorsan felhívtam Eszter nénit, aki azt mondta lehetséges, hogy bárányhimlő, mert 3 hete már járvány van. Én hittem is meg nem is, legnagyobb érvem az volt, hogy nem is járunk szinte oviba, már a doktornénink elkezdte mondani, hogy másnapra hólyagos lesz meg minden, de én meg gondoltam, hogy azért csak beszaladunk vele a rendelőbe megmutatni, még pont elcsípjük a pénteki ügyeletes orvost.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Így aztán gyorsan kocsiba ültünk, jött velünk Apuci is, Mátét itthon hagytuk, persze érthetően nem is akart jönni :) . A szép sötét estében meglátogattuk a rendelőintézet másik oldalát, mint ahol délelőtt voltunk :) , a gyerek részleget :) . Toma egyébként nagyon jól volt, lótott-futott (volna, ha hagytuk volna :) ) a váróban, ahol egyedül voltunk - előttünk ment be valaki - felmászott a padokra és hasonlók :) ... Én meg magam részéről elképzeltem, hogy legközelebb csak a tavaszi szünet után megyünk oviba, mert kábé annak elejére lesz vége a bárányhimlőnek, ha az a baj... Nem voltam túl lelkes, annyit elárulok, már az is megfordult a fejemben, hogy megint nem tudnak majd róla jellemzést írni az oviban :) , ahogy januárban sem, akkor azzal biztattak, hogy majd év végén, mert most nincs mire alapozniuk semmit sem, hiszen nem tudták alaposan felmérni, mert alig volt :) ...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A lényeg, hogy sorra kerültünk végre és kiderült, hogy nem bárányhimlő :) , hanem az antibigyóra való érzékenység. Fenistil cseppeket kapott rá szegénykém, de állítólag pár nap és elmúlik minden piros pöttyünk :) ... Most délelőtt már kicsit javult a dolog, talán halványodtak a kiütések, viszont az arcán meg előjöttek..., remélem, hogy igaz lesz a jóslat...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Egyébként meg megint persze borultak a terveink, legalább két helyre mentünk volna, a lego kiállításra, ahová már több hétvége óta mennénk, és a holnapi ünnepségekből gondoltam, hogy szemezgetek valamit Tomának, mert még úgysem volt ilyesmin, szerintem tetszene neki a katonás felvonulás, vagy valami kreatívabb program, de még nem néztem ki semmit, így meg valószínű, hogy már nem is fogok :) ... Talán van még egy tervünk, esetleg a Petőfi fához eljutni, ami ugye a szabadban van, Dömsöd környékén, de még az sem biztos, majd meglátjuk holnap hogy lesz Toma és milyen lesz az idő... Pótmegoldásként kézműves ötleteken gondolkozom, ha más nem, az csak összejön :) ... Most pedig mindjárt kész az elcsúszott ebéd (Palócleves lesz diós gubával), és hamarosan jön Máté barátja is, hogy ő se unatkozzon :) ...&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>