<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Családmorzsák</provider_name><provider_url>https://csaladmorzsak.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Vivi</author_name><author_url>https://csaladmorzsak.cafeblog.hu/author/vivi/</author_url><title>Péntek...</title><html>&lt;p&gt;Ez a hét nagyon nyögvenyelős volt, elsősorban a gyerekeknek... Nyilván - lehetne mondani - az őszi szünet után nehéz volt a visszaállás és ez így is van, főleg a Legkisebbnél, aki nem akart persze oviba menni és ez volt a könnyebb eset. De! Legnagyobbunknál valahogy kicsit többről volt most szó, amit sajnos nem is fogok itt részletezni, mert bizony elért engem is már most az, hogy nem tárgyalhatok ki mindent itt, mert van ami rosszul érintene másokat, most ugye Mátét... Egyébként nincs baj, meg semmi vészjósló, csak valahogy ilyennek még nem láttam őt, mint a napokban, elsősorban hétfőn, amiben gyanítom, hogy vaskosan benne van az a korszak is, amit kamaszodásnak hívnak...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Egyébként pont nem volt kibírhatatlan, szemtelen vagy akármilyen velem szemben, hanem inkább magával kapcsolatban volt olyan, amire rácsodálkoztam. Na, hát tulajdonképpen mindegy is, mert úgysem tudom én ezt most itt kifejteni :) , úgyhogy nem is ragozom tovább, főleg, hogy azóta olyan, mintha visszatért volna minden a megszokott rendbe, csak engem nem hagy nyugodni a dolog... Éppen ezért ezen a héten - eddig legalábbis - én sem voltam formában, valahogy ennek utóhatásaként olyan volt, mintha mindig csak futottam volna a dolgaim után és egyébként nem jó, ha valamiről nem írhatok, mert az bennem marad úgy látszik, ez valahogy nekem terápia is, azért voltam ilyen néma ezen a héten :) ... &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Viszont a péntek most mindenkinek - engem is beleértve - egy megváltás. Megint itthon vannak Angliába szakadt barátaink, este velük találkozunk, a fiúk meg nálunk rontják majd a levegőt :) , de most ez sem felhőtlen, mert az egyik oldal teljesen szabad, a másik meg evickélni próbál a szórakozás és a hétvégére is rettentő sok tanulnivaló között... Viszont mindenhol érzem a karácsony lépteit, innen-onnan pillant rám nap, mint nap, aminek nem tudom, hogy tudok-e teljes mellszélességgel örülni, mert egy kicsit nyomasztanak a dolgok, amit addig szeretnék megcsinálni itthon, az idő meg ugye véges.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mindenesetre ma vettem egy adventi újságot (először nem tudtam miért vettem le a polcról, mert az előző években is jó sokat felhalmoztam belőlük, nem is beszélve a pinterestről, ahol jobbnál jobb ötletek vannak), de hallgatni kell kéremszépen a megérzéseinkre :) , mert 3-4 annyira jó ötletet találtam benne, amik most a mindenfelé járó agyam vagy esetleg más miatt, de nem jutottak volna eszembe, csak kapizsgáltam, hogy valami olyat szeretnék, tálon adventi koszorút, a színei is azok amiket én gondoltam ki, csak a formája nem volt meg, kisfiús adventi dísz, de nagyon szuper, egyszerű, szóval pont olyan, amire (ugyan ha lehetne, szeretnék bíbelődni bonyodalmasabbakkal) nekem futja az időmből. Szóval most így hétvégére, nagggyon örülök az ilyesmiknek :) ...&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>