<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Családmorzsák</provider_name><provider_url>https://csaladmorzsak.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Vivi</author_name><author_url>https://csaladmorzsak.cafeblog.hu/author/vivi/</author_url><title>A múlt hétvégéről...</title><html>&lt;p&gt;Ami azért egész jó volt, két betegség között :) . Nem történtek nagy dolgok, de mindig történt valami, így sajnos vészesen gyorsan el is szaladt az egész. Kezdődött még a péntek délutáni sulis farsanggal, amire mentünk mindannyian, és addigra Legkisebbünk is felgyógyult. Közben hazaértek Beniék Angliából, így szombatra nem volt kérdés, hogy mit csinálunk :) . Én még reggel az elmaradt fodrászkodásra is eljutottam, hazaérve pedig összedobtam a lángos tésztát. Délután megérkezett Beni is, a fiúk (a kicsi és a nagy is) nagyon örültek persze, mi felnőttek is kibeszéltük a fontos történéseket :) . Itthon persze éjszakába nyúlóan ment a vircsaft, a nagyok rendesek voltak, Tomát is bevették többször a buliba, bár Legkisebbünk szerint kevesebbszer, mint ahogy szerinte elegendő lett volna, akkor persze próbáltam enyhíteni ezt a nagy hátrányt :) . Ment a nagy eszem-iszom, meg a jókedv :) , másnap késői keléssel (mármint az ő részükről :) ). Délig én ebédet főztem, aztán Benit elvittem az egyik rokonukhoz itt a közelben, ahová ők mentek ebédelni. A vasárnap maradék része már tanulással telt, meg több oldalas földrajz házi készítéssel (ettől folyamatosan kinyúlok én is...). A Családfőnek közben szintén régi elintézendő családi ügye akadt vasárnap, úgyhogy az a pár nap valahogy belsőleg volt sokféle, néha magunkban elrendezendő és sokszor több, mint érdekes... Egyébként itt jut eszembe, hogy megfigyeltem, mostanában valahogy telefonon keresztül tartok sokféle kapcsolatot - ami nem biztos, hogy olyan jó, de mindenképpen jobb, mint a semmi - mert még hétfő estére is jutott egy jó adag beszélgetnivalóm az unokanővéremmel, ami szintén nem a komolytalan fecsegés kategóriába tartozott...&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>