Ezek a kis mindennapi hangok, amik beszűrődnek ide kintről, hozzátartoznak a nyári hétköznapjainkhoz és olyan igazi otthonérzetem támad tőlük. De az is biztos, mert már megtapasztaltam, hogy amikor elmúlik a nyár, akkor ezek hiányoznak, kifejezetten ehhez az évszakhoz kapcsolódnak…
Érdekes, hogy minden napszaknak megvannak a hangjai, reggel-hajnalban a kakukkot hallgatom sokszor, még régen, amikor Mátét vártam és már nagy pocakom volt, emlékszem hajnalban készülődtem dolgozni és a nyitott ablakokon át már akkor is kakukkolás volt az alapzene 🙂 . Most is így van ez, ha reggel kimegyek a kertbe vagy a nagy hajnali csöndességbe, nyitott ablaknál, terasz ajtónál lehet hallani a hangját. Napközben aztán a Dunáról ide hallatszik az elsuhanó motorcsónakok zaja, de ez olyan kellemes zörej. A motorcsónakokat nyár után már szinte nem is halljuk hét közben, tavasszal és ősszel is robognak a Dunán, de szinte csakis hétvégén. Este pedig megunhatatlan a békakuruttyolás 🙂 , Toma csak úgy alszik el, ha befekszem mellé az ágyba, a nyitott ablakokon pedig beszűrődik a békák brekegése, és többször a szárcsák pittyogása… Mindegyik ide köthető, amolyan otthon-hang…
Egy hullámhosszon vagyunk 🙂 !!!
Az esti béka brekegésnek olyan otthon-hangja van! szeretem 🙂