Itthon

Még mindig jó itthon lenni, néha arra gondolok túl jó 🙂 , most nagyon élvezzük! Főleg a kertben vagyunk, mert állandó rendbe tenni és gazolni való akad, de jó, hogy csak úgy néha kimegyünk a Duna-partra, ha nem is maradunk sokáig, akkor is naponta többször megtesszük ezt a kis utat 🙂 . Máté sokáig alszik minden nap és nagyon boldog, hogy megint a saját dolgai között lehet. Beszereztetett magának a szomszéd papírboltos Krisztinktől egy nagy alakú vonalas füzetet olvasónaplónak, meg már elővettük a kötelezőt, a Légy jó mindhaláligot a könyvespolcól, egyelőre csak nézegeti őket, de teljesen átérzem a helyzetet, végül is a szándék is fontos:) ! Hazaérkezésünk legnagyobb híre eddig, hogy Toma megtanult kétkerekűn biciklizni 🙂 ! Szerintem már ment volna neki korábban is, ha mi nem totojázunk annyit, mert mindenféle mozgásos dologban elég ügyes, de technikai vitákba bonyolódtunk a Családfővel, hogy mivel és hogyan lenne érdemes ezt elkezdeni 🙂 , aztán végül javaslatomra Apuci lekapta a régi kis kerékpárjának a pótkerekeit, hazaérkezésünk másnapján és szinte egyből ment vele Toma itt a kertben, leszámítva az első pár kört, amikor fogtam hátul, biztos ami biztos alapon 🙂 … Szerintem nagyon megy neki, jó nem megy mindig folyamatosan, de nyilván ez a fű miatt is van, egy keményebb úton sokkal egyszerűbb lehet a dolog, azt hiszem rövidesen ki is megyünk valamerre, szóval ügyes és persze boldog 🙂 ! Állandóan próbálgatja új tudományát, amíg én csinálom a dolgom köröz egy picit a kertben, közben megjelenik Lulu cica, aki elég jól viseli ezt a kétlaki életet, hogy napközben nálunk van, éjjel pedig a szomszédban, bár ez sem biztos, mert láttuk már éjszaka előjönni az egyik bokor alól 🙂 .  Délutáni életképünk állandó mozzanata, amikor én a kávémmal és a könyvemmel a kávészünetem erejéig a terasz egyik árnyékos zugába húzódom a székkel, addig Toma a bicóján köröz a kertben, Lulu pedig a hűvösben fekve nézi, hogy mi lehet ez a két nagy kerekű szörnyeteg, ami rendszeresen elrabolja az ő játszópartnerét 🙂 …

Ez a hetünk hirtelen eléggé sűrű lett, tegnap még azt hittem, hogy most ráérősek leszünk, de nem úgy tűnik. Nem lesznek egész napos elfoglaltságaink, de minden napra jut valami. Szerda mondjuk a legjobb, ugyanis a Családfő benne van mint már írtam a vizes vb szervezőbizottságában, nem a tűzkeresztben, hanem az egyik szponzor részéről, de elég közel a tűzhöz 🙂 – na ezt jól elmondtam 🙂 . A lényeg, hogy ennek ellenére alig tudott jegyet szerezni a versenyekre, azt tudtuk már hetek óta, hogy most 26-án ott leszünk az úszók döntőjén, örültünk is neki nagyon, Cseh Lacinak a baráti vonal miatt is szurkolunk, de vízilabdára nem sikerült jegyet szereznie, sőt, vasárnap úgy tűnt, hogy nem is biztos, hogy sikerül. Erre tegnap lett 4 jegyünk holnap 17.30-ra a férfi Magyarország-Olaszország meccsre, úgyhogy most mindenki örül, így holnap megyünk a Margitszigetre nagy boldogan 🙂 ! Ugyancsak tegnap hívott a védőnő, hogy ideje lenne megejteni az évi rendszeres státusz vizsgálatot Tománál, amire én is gondoltam persze, csak úgy voltam vele, ráérünk arra augusztusban, de mint kiderült ő akkor megy szabira, aztán addig is hol neki nem jó, hol nekünk, így gyorsan megbeszéltük a csütörtök 12 órát 🙂 . Pénteken pedig lehet, hogy végre tényleg lenyírják a fánkat 🙂 ! Már csak akkor mondom, hogy tényleg, ha el is készül, ugyanis a múltkoriak persze nem jöttek, akkor kimentették magukat, hogy közbejött valami, de azóta sem jelentkeznek. Ez az új favágó az új szomszéd barátnőnk anyukájának a rokonának a nem tudom kije, szóval megvan rá az esély, hogy mivel a szomszéd ismerőse, csak nem hagy itt minket munka nélkül 🙂 , és tegnap üzent, hogy pénteken tudna jönni, ugyanis amíg nyaraltunk, a szomszédból megtekintette a fát. Szóval tegnap ilyenkor még azt tervezgettem, hogy áthívjuk Nóriékat vagy találkozunk velük vagy valamelyik barátjával Tomának, ehhez képest ez már nem túl valószínű, hogy összejön a héten 🙂 , arról nem is szólva, hogy ha minden jól megy Beniék itthon lesznek már vasárnap. 

Hát, így zajlanak az itthoni mindennapjaink 🙂 …