A tegnapunk az tikkasztó volt itthon… Pedig Apa szabadnapot vett ki, de rengeteg saját munkát intézett, Máté pedig úgy ébredt reggel, hogy fáj az arca…Már megint, ráadásul egy újabb antibigyó kúra után, hát kivoltam! A doktornő a rendelőintézetből ugyan mondta, hogy ha rosszabbul van menjünk vissza hozzá nyugodtan, de egyrészt én már nem gondoltam, hogy ez bekövetkezhet, ennyi kúra meg minden után, másrészt eszem ágában sem volt oda visszavinni Mátét betegen újra… Ezért aztán időpontot kértem egy közeli magánrendelésre, de csak este fél 7-re volt szabad hely. Szerencsére az infrázás után javult Máté arca, de akkor is egész nap ideges voltam ettől, szegény meg nem érezte jól magát…
A Családfővel mentek este, elvitték a dokumentációt is magukkal az elmúlt két hétről. Szegény Máténak ultrahanggal megnézték az arcát is, fülét is, beszorult a váladék, ami benne volt, az feszítette neki az egészet. Átmosta a doktornő az arcát, ami igencsak kellemetlen volt Máténak, de azóta jobban van. Az orvos szerint felesleges volt az utolsó antibigyó kúra, az már ezen nem segített, át kellett volna mosni az arcüregeket – egyetértek és sajnálom, hogy nem mentünk előbb… 14 ezerbe került az egész, viszont ég és föld persze a két rendelő között a különbség, itt nálunk se ultrahang, se átmosó készülék, csak valami szívószerkezet van, amihez volt is szerencséje múltkor Máténak, de az szerinte olyan, mintha a Kádár-korszakból maradt volna itt 🙂 , hát ezzel is egyet kell értenem 🙂 …. Azért ilyenkor tényleg nem tudom kiverni a fejemből azt, hogy stadionokra és minden hülyeségre megy és van pénz, de ilyen fontos egészségügyi dolgokra, na meg az iskolákra (szegény sulink is szeretjük, de jól le van pukkanva), na arra már nem futja… Legszívesebben vissza sem mennénk csütörtökön ide a fülészetre, de muszáj lesz, adott volna igazolást ez az orvos is, de 2 hétre persze már ő sem tudott, így holnap megint nagy és hosszú napunk lesz (tudtam, hogy be kell fejeznünk azt a kört sajnos), de szerintem nekünk nem nagyon lesz ott legközelebb…
Mindezek tetejébe szabit adtam tegnapra Tomának, mert igencsak álmos és fáradt volt, már előző nap is, szerintem a hétvégi bulizás következményeként 🙂 . De a nagy szabadság reggel még jó ötletnek tűnt, délelőtt viszont már nem annyira 🙂 … Olyan nyűgös és hisztis volt Legkisebbünk egész nap, hogy csak na 🙂 ! Délután még elmentünk a szokásos iskola előkészítőre, a szerda helyett kivételesen kedden volt, de úszásra már nem vittem, inkább hazajöttünk kifújni magunkat az egész nap után 🙂 … Ma megyünk oviba 🙂 …
Ha jól tudom, nem az önkormányzat a suli fenntartója, de akárhogy is van, hihetetlen, hogy ennyire magára hagyják a sulinkat, de ezzel sajnos nem vagyunk egyedül… A festést legutóbb most ősszel szülői összefogással oldottuk meg, a folyosók, termek szépültek meg, de nem lett kész minden. Annak idején a mi termünk is így lett használható, hogy ötödik elején mi szülők összedobtunk rá mindent és megcsináltuk… Egyébként elkeserítő, mert ha lassan a falak omlanának a gyerekekre, lehet, hogy az is ránk maradna…
Kedden a sulitokba vittem a diákjaimat versenyre. Hát..olyan koszos a fal a könyvtárban+2 teremben, ahol jártam, nem tudom, mikor volt utoljára tisztasági festés. A függöny leszakadva, a falról pergett a vakolat. Gyönyörű helyen van, de az önkormányzat nem költ rá(az okokat nem tudom).
Köszönjük szépen, de nem tartottunk ki, inkább úgymond megszöktünk, de szerintem mindenkinek ez volt a legjobb megoldás 🙂 ! Akkor látom ezzel a nyűgösködéssel nem voltunk egyedül, ami azért mindig megnyugtató picit 🙂 . Szerencsére az átmosás megtette hatását, Máté már szinte teljesen jól van, viszont az SZTK-tól érzékeny búcsút vettünk, azt hiszem nem megyünk oda többet 🙂 …
Igen, pont nekem is hasonló jutott eszembe Mátéval kapcsolatban, hogy mintha visszamennénk az időbe a betegségek terén 🙂 … Szegényt már nagyon sajnáltam, de már jobban van, Toma pedig úgy néz ki nem lesz beteg – én is izgultam emiatt azért 🙂 – valószínűleg a hétvége sok volt neki, meg lehet, hogy a front is megtette hatását, de ma és tegnap már egész jókedve volt 🙂 …
Szegény, jól kifogta megint! Reméljük, ez az átmosás most már segített. Mára meg kitartást nektek!
Tegnap volt valami a levegőben, este már mindkét fiú olyan zizi volt nálunk is…
Szegény Máté! Ijesztő, hogy kamasz korukban képesek annyit betegek leni a gyerekek mint ovisan:( Remélem tényleg hamar rendben jön é hogy a kicsi nem kapja el, ne azért volt tegnap nyűgös. Ma szépen süt a nap, hátha könnyebb lesz a napotok!