Karácsonyunk

Először is elszaladt, nagyon gyorsan, mint minden körülöttünk mostanában 🙂 , másodszor pedig jó volt, de valahogy nem ez lesz az a karácsony, amire olyan emelkedetten fogunk visszaemlékezni, pedig tényleg szép is volt, mindenki megkapott mindent amire vágyott, sőt, mindenkinek volt meglepetés is, de valahogy mégis csak olyan simán jó volt az egész, semmi fakszni 🙂 … Egyébként lehet, hogy én gondolom túl ennek a jelentőségét, hogy legyen benne mindig valami nagyon szívhez szóló, mert nyilván minden évben ez nem működik és pontosan annak kell szerintem örülni, amink van, hogy együtt vagyunk, jól vagyunk, örült mindenki és lehetőleg minél több időt együtt töltsünk, ez pedig szerencsére mind megvolt…

Mondanám, hogy meghatározta az egészet a kis betegségem, de ez sem igaz 🙂 , mert ugyan pénteken nagyon nem jól voltam, de szombatra begyógyszereztem magam és reggeltől estig pörögtem 🙂 , nagyjából a végére is értem mindennek, aminek akartam, megsütöttük a mézest, aztán a bejgliket, a puncsos süti elmaradt, a sajtos rudak pedig másnapra tolódtak. Éjszaka nagyon elfáradtunk, Toma későn aludt el, mi pedig addig vártunk a fa díszítésével. Hármasban csináltuk, mi ketten Mátéval díszítettünk inkább, a Családfő addig elvonult és csomagolt, nagyon sok mindent aznap hozott be a kocsiból. Ami viszont nagyon szép volt ezen az ünnepen, azok a benti fényeink, vettem ledes égőket – mint már említettem 🙂 – és volt amit napokkal korábban kiraktam, volt amit csak szombaton, de olyan szépek lettek, főleg a meglévő girlandjaink köré tekertem őket és nem is jutott mindenhová, mert véletlenül a második beszerző körutamon két kék színűt vettem a sárga fényű helyett 🙂 , és azokat nem raktam fel. De nagyon szép így is az ami elkészült, sőt még jó sok ötletem van, hogy hová lehetne még kirakni belőlük, úgyhogy látom már magamat, ahogy jövő novemberben ledes égősorokra vadászom majd 🙂 …

Szóval éjszaka jó sokáig díszítettünk, én feküdtem le utoljára, mert a Családfő ajándékát még be akartam csomagolni, aztán még kicsit rendet is raktam, tudtam, hogy reggel erre már nem lesz idő. Viszont akkor éjjel olyan szép volt a fa az oda készített ajándékokkal, meg a szép fényekkel, hogy le is fotóztam gyorsan 🙂 :

Reggel nem kímélt minket Toma, 7 óra után nem sokkal mindenkit felrázott, hogy ő már leosont a felső szintről és ébredjünk mert itt járt a Jézuska és itt a karácsony, zabálnivaló volt 🙂 ! Úgyhogy olyan fél 8 magasságában már javában az ajándékokat bontogattuk, és nagyon jó is volt, mert mindenkinek volt valami meglepetés, amire nem számított, de szerette volna és ez annyira jó tud lenni 🙂 !

Utána egész délelőtt főleg Toma játékaival játszottunk, hol együtt, hol külön-külön, a Családfő még elemért is elszaladt, szerencsére még minden nyitva is volt, mert amik itthon voltak, nem voltak jók a Hot Wheels pályába 🙂 … De társasoztunk, bombát hatástalanítottunk az egyik ajándék jóvoltából 🙂 , meg autóztunk ugyancsak a pályán, szóval folyamatosan játszottunk, Toma itt már dél körül, még mindig pizsamában 🙂 :

Délelőtt nekiálltam gofrit sütni, mert Máté meglepetése – amit nagyon szeretett volna már rég, de nem lehet kapni itthon, karácsony előtt két nappal is azt nézegette, hogy nincs raktáron, nem is innen, hanem Szlovákiából érkezett Apuci jóvoltából 🙂 – egy Bayern München-es gofrisütő volt 🙂 … Azóta azt esszük, szerencsére Tomának is az lett a kedvence, úgyhogy most tömeggyártásban megy a sütés itthon 🙂 .

Még gyorsan összedobtam a sajtosat is, aztán már kora délután lett, indultunk is Apa anyukájához, Éva mamához ebédre. Kicsit tartottam ettől az alkalomtól, mert minden egyes karácsonykor és általában a családi összejöveteleken sikerül jól összeveszni valakinek valakivel 🙂 , úgyhogy kicsit kamikaze akciónak tűnt az egész, de szerencsére én lepődtem meg a legjobban, mert nemhogy veszekedés nem volt, de elég jól is éreztük magunkat! Mindenki együtt volt,  a Családfő húga és új barátja is, meg elmaradhatatlan kis kutyájuk is, akit nagyon bírunk egyébként, jól el is játszottak néha Tomával 🙂 . Ajándékoztunk, finom ebédet kaptunk és jókat nevettünk, teljes elképedésünkre 🙂 …

Estefelé értünk haza, még egy kis játék következett, este pedig Toma miatt megnéztük ismét a Reszkessetek betörőket, mint ahogy a következő nap is. 

Hétfö délelőtt két napra való ebédet, habarcsos csirkefilét készítettem tejszínes-sajtos krumplival, nagyon finom lett, gyertyafénynél ebédeltünk, igazán hangulatos volt 🙂 . Délután társasoztunk, kártyáztunk és megint csak játszottunk, volt, hogy a nagy a kicsivel élvezte  a Hot Wheels örömeit 🙂 _

Ez volt az ejtőzős napunk, délután filmet néztünk, megint csak olyat is, amit már sokszor láttunk a Dennis a komiszt, de új értelmet nyert Toma miatt, aki nagyon jól szórakozott rajta, meg mi is élveztük Mátéval együtt, újra az egészet 🙂 . Estefelé nem tudom milyen felindulásból, de nekiálltam mézest díszíteni, mert alig volt készen pár darab és olyan jól esett az akkor valahogy 🙂 . Persze csatlakozott Toma is, egyszerű cukormázasat csináltunk, porcukrot egy kis forró vízzel higítottam, cukorgyöngyöt nyomkodtunk bele, volt amit díszítőtollal rajzoltunk meg, szépek lettek 🙂 . Toma meg nagyon ügyes volt, újított egy jót, nem kenegette a mézeseket, hanem szépen megfürdette őket a mázban, sokkal hamarabb készen lettünk 🙂 …

Másnap unokatesós karácsonyra mentünk, és nem is mi lennénk, ha nem jött volna közbe itthon egy kis fészerpakolás, ugyanis Apa észrevette, hogy ki van rágva a fűmagos zacskó, szétszóródva mindenütt, meg megrágva pár dolog… Mátéval kettesben gyors pakolásba kezdtek én addig megint gofrikat gyártottam, rengeteg sokat 🙂 , aztán délután meg is érkeztünk az egyik unokatesómhoz. Ott is ajándékoztunk, ettünk-ittunk mulattunk 🙂 , a mostani alkalom meglepetése az volt, hogy Legkisebbünk nagyon jól elvolt a nagyokkal, a legkisebb gyerkőc ott 9 éves, nagyon jól eljátszottak, a végén két fiú, két lány felállásban párnacsatáztak, alig akart hazajönni, nagyon édes volt 🙂 … Eddig azért ő mindig a kicsi volt ebben a csapatban, ami most sem változott, de teljes jogú kicsi lett most már 🙂 ….

Tegnap is este lett amire hazaértünk, és már hipp-hopp, el is szaladt a karácsony, de azért jó, hogy tulajdonképpen egy kicsit még most is az van nálunk 🙂 …