Szombat este Mátéval mentünk Dumaszínházba, itt kisvárosunkban. Még decemberben fedezte fel Legnagyobbunk az előadást és már akkor mondta, hogy ő nagyon szeretne elmenni, egyébként itthon sokszor megnézzük közösen valamelyik előadót. Most Aranyosi Péter volt itt nálunk, külön kedvence Máténak (mondjuk én is bírom a humorát). Egyébként annak is örülök, hogy Máté érdeklődik az ilyenek iránt, mert ez is összefügg a mindennapi életben való tájékozottságával, különben nem értené a poénokat 🙂 … Apuci és Toma itthon maradtak, közben filmet néztek és még sakkoztak is, úgyhogy mindenki jól szórakozott. Mi nagyon sokat nevettünk, focis szurkolótáborokról, haveros kalandokról, filmekről és egy kis politikáról hallottunk, jó volt 🙂 !
Maga a mozi is, vagy inkább filmszínház egy külön történet. Pár héttel ezelőtt a moziban vettem át a jegyet, az idős tulajtól, aki a helyet vezeti. Éppen nem volt senki, beszélgettünk egy kicsit, valahogy nekem ez mindig könnyen megy, sokat kérdezek is általában 🙂 . Kiderült, hogy az édesapja építette még a mozit, a 1930-as években, aztán államosították, de az édesanyját megtették vezetőnek, mert senki nem értett a mozi technikai hátteréhez akkoriban 🙂 … Aztán elmesélte, hogy már a nagypapája is vándormozis volt, beleásta magát Szigetszentmiklós múltjába is, elmondta, hogy a mi részünkön – ami most inkább a széle a városnak – volt réges-régen a központ, sőt, állítólag itt a tatárjárás idején, a sarkunkon a nádasban bujkáltak a lakosok. Tegnap csak integettünk egymásnak, sok volt a dolga, de azt hiszem, nyáron talán gyerekfilmekre is beülünk a moziba, valahogy szeretem az ilyen régi helyeket, jó érzés egy picit támogatni is ezt…
Hát, szóval jó kis esténk volt és még ráadásként amikor este, 9 után kijöttünk a moziból, szépséges hóesés fogadott minket 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: