Múlt szombaton Toma a Családfővel ment pecázni a közeli Katalin-tóra. Máté éppen valamelyik programját aludta ki aznap, ráadásul olyan fáradt volt, hogy gyanítom az egész heti programsorozatot is ki kellett pihennie 🙂 , szóval ő akkor nem ment. Toma sem bánta éppen akkor a dolgot, mert mostanában azzal van elfoglalva, hogy neki nincsenek saját jogú programjai 🙂 , ami természetesen nem így van, mert, hogy csak mást ne mondjak amiről itt csak említés szintjén szoktam írni, például itt vannak a barátos napjai, amikor hozzá jön valamelyik cimbije és a játszóteres kis délutánok, amikor vagy a Kalózoson vagy a Rákóczi Kertben találkozunk osztálytárssal és még mondhatnék más dolgokat is, bár az nyilván kétségtelen, hogy Máténak életkorából adódóan, nyilván mostanában sokkal több magán programja adódik, de hát azt nyilván nem tudjuk megváltoztatni, hogy ő született előbb 🙂 …
A lényeg, hogy ez a szombat délutáni horgászat teljesen saját jogú program lett, ketten mentek Apával, aminek nagyon örült az érintett 🙂 , én is csak órákkal később látogattam meg őket. Azért is volt fontos, hogy halastóra menjenek, mert ha ide a Duna-partra ültek volna ki, az nem is lett volna olyan igazi saját program Toma szerint, hiszen az tulajdonképpen itthon van 🙂 … Ugyan nem volt hatalmas kapássorozat a tavon, de Toma még így is fogott ha jól emlékszem 2-3 halacskát, nagyon jól érezte magát és este 8 körül a záráskor jöttünk el a tóról 🙂 :
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: